Az Assassin's Creed első része két éve jelent meg PC-re, ám a XII. században játszódó, orvgyilkossal mászkálós játék a sok újítása és erénye mellett elég sok sebből vérzett. A legnagyobb hibájának a rövid távon monotonná váló játékmenetét lehetett felróni, amely az Assassin's Creed élvezeti faktorát jelentősen rombolta. Tavaly év végén aztán konzolokra megérkezett az Assassin's Creed 2, és a kimagasló értékelések (a PS3 verzió ismertetője nálunk is olvasható) egy kiváló játék képét vetítették a PC-s játékos társadalom elé. Így én is nagyon vártam már a márciusi megjelenést.
Már az elején leszögezem, hogy az Assassin's Creed 2 ugyanolyan jól sikerült PC-re is, mint konzolra, de sajnos van egy árnyoldala ezen verziónak. A DRM névre keresztelt védelem ugyanis eléggé meg tudja keseríteni a játékosok életét. A gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyébként kizárólag single player játékhoz folyamatos, stabil internetkapcsolat szükségeltetik, és mentéseink a Ubisoft szerveren tárolódnak. Ha nem stabil a netkapcsolatunk, vagy esetleg út közben, laptopon szeretnénk játszani, akkor el is felejthetjük a PC-s Assassin's Creed 2-t. Egyébként ahogy már példa is volt rá, a Ubisoft szervereinél is lehet probléma, ami szintén azt eredményezheti, hogy el sem tudjuk indítani a játékot. Ettől eltekintve ugyanazt kapjuk PC-n, mint a konzolokon. Illetve mi már alapból megkapjuk az azóta kiadott két DLC-t (The Battle of Forli és Bonfire of the Vanities), amelyek a játék vége felé ékelődnek be a történetbe.
Az Assassin's Creed 2-ben ismét Desmondot irányítjuk, ám a génjeiben tárolt emlékein keresztül ezúttal a XV. századi Itáliába jutunk el, és Firenzéből indulva Ezio Auditoréval kell egy gondtalan életet élő szépfiúból igazi orvgyilkossá válnunk. Ezio személye sokkal jobban kidolgozott, mint az első rész Altairja: egy élő, jellemfejlődéssel rendelkező karakter, akivel könnyen lehet azonosulni. A történet is sokkal jobb, mint az első Assassin's Creedben: érdekes, izgalmas történésekkel gördül előre a sztori, mely folyamatosan fenntartja a játékos érdeklődését.
A játékmenetet illetően sok változtatás történt, melyekből gyakorlatilag mindegyik pozitív hatást eredményezett, és így óriási mértékben javult a kissé döcögős, unalmas elődhöz képest. A szabad játékmenet megmaradt, sőt az akrobatikusabb, még könnyedebb és folyamatosabb mozgással az elődnél is élvezetesebbre sikerült a falakon, háztetőkön mászkálós, felfedezés élményét adó játékelem. A különböző gyűjtögetős feladatok és mellékküldetések is izgalmasabbak lettek. A mellékküldetések magukban foglalnak egyebek mellett csalfa férjek ököllel való megrendszabályozását, agilis városlakókkal történő versenyfutást, illetve orvgyilkos missziókat is. Újdonságként sírrablós, kincskeresős küldetésekkel is találkozhatunk, melyek a Prince of Persia nyomdokain haladva platform játékelemekkel gazdagítják az amúgy is változatos Assassin's Creed 2-t. Szerintem még lehetett is volna több ilyen küldetés, nagyon élvezetesre sikerültek ezek az ugrálós részek. A gyűjtögetős feladatokat pedig a madártollak gyűjtése mellett a pénzzel teli ládák fosztogatása és a kódexlapok beszerzése színesíti.
A pénz megjelenése, és ezen keresztül a gazdasági rész játékba integrálása nagyon jó döntés volt. A különböző felszerelések vásárlása mellett arra is költhetjük a pénzt, hogy nagybácsink vidéki villáját csinosítgassuk, fejlesszük. A környező épületek felújításával, restaurálásával élénkíthetjük a turizmust, ezáltal pedig a kasszánkba befolyó pénzt. A felszerelésünk fejlesztése a jobb páncélok, fegyverek mellett a gyógyszerek vásárlását is magában foglalja (ugyanis már nem töltődik vissza automatikusan az életerőnk), valamint kincses térképeket is vehetünk, amelyekkel a térképünkön megjelennek a kincsesládák. A kódexlapok begyűjtése pedig azért fontos, mert egyik kedves barátunk, Leonardo Da Vinci az ezeken lévő titkosírások megfejtésével tud további előnyökhöz, technikákhoz, fegyverekhez juttatni. Egyébként Leonardón kívül a többi NPC is nagyon eltalált karakter, tehát ezen a téren is remekel a játék.
A harcot illetően játszhatunk igazi sötétben lopakodó orvgyilkost, és mindenkit lekaszaboló fegyvermestert is. A lesből való támadásnak új, hatékony formáit sajátítjuk el (például tetőről lerántás, fentről áldozatra vetődés), valamint a rejtőzködés is jobban sikerült ezúttal, például a sétáló embercsoportokba való beolvadás megvalósítása sokkal kezelhetőbb. Két orvgyilkos pengénk is lesz, melyekkel nagyon elegánsan tudunk egyszerre két ellenfelet elhallgattatni, de kapunk mérgezett tőrt és füstbombát is. Ezúttal pénzért felbérelhetünk tolvajokat, zsoldosokat és kurtizánokat is (nem, nem úgy). A zsoldosok a küzdelemben segítenek, a kurtizánok segítségével pedig elterelhetjük az őrök figyelmét. Emellett aprópénzt is szórhatunk az utcára, mely szintén elegáns elterelő manőver. Van a játékban hírhedtségi rendszer is: ha túl sokat gyilkolászunk mindenki szeme láttára, utána sokkal könnyebben felismernek az őrök. Ezt az áldatlan állapotot legegyszerűbben körözési poszterek letépkedésével tudjuk megszüntetni.
Aki fegyverekkel és sok vérontással szereti megoldani a konfliktusokat, szintén jól fog tudni érvényesülni az Assassin's Creed 2-ben. Rengeteg fegyvert szerezhetünk és vásárolhatunk, valamint a harcban alkalmazható technikáink is nagyon hatásosak. Az első részben legjobban alkalmazható ellentámadás most is beválik az esetek nagy részében, valamint ezúttal le is fegyverezhetjük ellenfeleinket, hogy saját fegyverükkel küldjük át őket a másvilágra. Emellett puszta kézzel is csépelhetünk, valamint a távoli gyilkolásra dobótőrt, sőt később pisztolyt is alkalmazhatunk. Alapvetően talán kicsit túl könnyűre is sikerült a fegyveres harc, viszonylag egyszerűen küldhetünk át akár több tucat ellenfelet is az örök vadászmezőkre.
A játék grafikája nagyon jól sikerült: gyönyörű és hangulatos a környezet, érzékletesen vannak megjelenítve a nagy magasságok, valamint a napszakok váltakozása is jól lett megvalósítva. Az animációk, a mozgás folyamatossága elsőrangú, és a mesterséges intelligencia is jó. A városok valóban élnek, a polgárok napi rutin szerint végzik teendőiket. A zenei rész is kiváló (Jesper Kyd), a szinkronhangok szintén kiemelkedőek: Ezio mellett a többi szinkronszínész is remekel, és a Desmond idősíkjában tevékenykedő Lucy ezúttal is Kristen Bell hangján szólal meg (akit többek között a Veronica Mars című kult sorozatból ismerhetünk).
Az Assassin's Creed 2 tehát PC-n is jött, látott és győzött. A Ubisoft Montreal szinte tökéletesen csillogó gyémánttá csiszolta az első rész megmunkálatlan, de nagy potenciállal rendelkező ékkövét. És nem csak az első epizód kedvelőinek fog kellemes élményeket adni a körülbelül 20 órás játékidő, hanem egyszerűen minden TPS játékot kedvelő PC-snek ajánlott ez a fényesre polírozott remekmű.