26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Guild Wars 2

Folytattuk a tyriai kalandozást - az ArenaNet MMO-ja maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Írta: rootshaper 5 hozzászólás

Ismét kemény fába vágtam a fejszémet, amikor lecsaptam a Guild Wars második epizódjára, de valójában ez bármelyik MMO esetében elmondható (kivéve a TERÁt). Szerencsére már az ömlengés és a rózsaszín köd időszakán túl vagyok, amelyről egy rövidebb cikkben meg is emlékeztem, így most jöjjön az a rész, ahol teljes valójában mutatom be a játékot. Amióta legutoljára találkoztunk, Raikki, a norn ranger komoly fejlődésen ment keresztül. Megedzették a megpróbáltatások, a dungeonök, és persze a másik szerverek ellen való küzdelmek. Vegyük is rögtön sorra, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha egy új karaktert indítunk a játékban!

Guild Wars 2

A karaktergenerálásnál indul minden, hiszen senki sem akar úgy RPG-t játszani, hogy egy előre gyártott karakterbe kell beleélnie magát. Lehetőségeink tárháza elég széles, bár nem teljesen kielégítő. Egyelőre öt fajjal kell beérnünk, amelyek közül kettő nem is tér el olyan túl sokban egymástól. A charr nép képviselői leginkább hatalmas plüssállatra hasonlítanak, agancsokkal tuningolva. A sylvari amolyan növényszerű lényeket takar, az asurák közt pedig apró manószerű alakokat találhatunk. Végül pedig a két, egymásra leginkább hasonlító nép, a norn és az emberi faj képviselői jönnek, akik tényleg csak testmagasságban különböznek – no meg kezdőhelyben –, a norn nép javára. Az egésszel az a baj, hogy a charr és a sylvari kifejezetten visszataszító számomra, ha a kinézetet vesszük alapul, az asura népet képtelen vagyok komolyan venni technológiai fejlettségük mellett is, az ember és a norn pedig végtére is lehetne egy csoporton belül, annyira hasonlítanak, tehát a fajokkal nem vagyok kimondottan kibékülve. Sehol egy igazán egyedi, érdekes nép, mind a klisékre épül: az egyik faölelő népség, a másiknak mindene a háború, a harmadik vadászgat és északi isteneket imád, a negyedik meg pici, de technológiai fejlettsége ellensúlyozza azt. Ja, az ötödik meg csak simán ember, amolyan fapados módon.

Ha a fajokkal nem is, de a szakmákkal biztos letaglóz majd a játék. Összesen nyolc érhető el közülük, és hála a jó égnek, minden népcsoportból választhatunk az összes közül, itt nincs semmi megkötés. Sok részletes és jó videó került már ki a szakmák ismertetésére hivatottan, így nem mennék bele nagyon részletesen. Kimondottan felüdítő élmény volt a nekromanta megjelenése, akinek specialitása az árnybirodalomba való átlépés szorult helyzetekben, valamint persze a mindenféle húsból készült lények megidézése. A mesmer is érdekes kaszt, ugyanis önmagát tudja sokszorosítani, ezzel elterelve az ellenség figyelmét saját magáról, amire nagy szüksége is lesz, hiszen elég törékeny jellem. Az elementalista amolyan sámán-mágus féle, a Guild Wars 2 megoldásával, mivel mind a négy iskoláját tudja használni a mágiának, így kombinálhatjuk a tűz és jégvarázslatokat anélkül, hogy bármelyik mellett elköteleznénk magunkat.

Guild Wars 2

Meg is érkeztünk a képességekhez, ami talán a leginkább igyekszik eltérni a megszokott és bejáratott módszerektől. Kezdetben vala ugye a képességfa, ahol jó esetben három út közül választhattunk, de mindig úgy volt megalkotva, hogy lehetőleg az utolsó és egyben legdurvább képességet csak egy ágból szerezhessük meg. Ennek a rendszernek búcsút inthettek, ugyanis minden kaszt rendelkezik a szakmájának megfelelő fegyverképességekkel, amelyek annak fényében cserélődnek, hogy épp milyen fegyvert forgatunk, valamint slot képességekkel, amelyeket pedig szabadon választhatunk meg az öt férőhelyre. Akarom mondani három plusz kettő férőhelyre, ugyanis minden kasztnak van egy sajátos gyógyítási képessége, valamint egy elit skillje, amelyből csak egy lehet aktív egyszerre. Bizony, jól látjátok, kukába dobhatjuk a healer kasztokat is, meg az azokkal szerzett tapasztalatokat, mivel néhány területre ható gyógyító képességet leszámítva mindenki magának intézi az életben maradását. Apropó, a mana, mint fogalom is megszűnt, egyik kasztnak sincsen semmi ehhez hasonló anyaga, amiből gazdálkodnia kell, a képességeknek cserébe viszont néhány esetben komoly újratöltődési idejük van. Ezt variálhatjuk még meg másodlagos fegyverünkkel, amelyre egy gombnyomásra átválthatunk, és teljesen új képességsorozattal áraszthatjuk el az ellenséget, míg másik fegyverünk képességei pihennek. Ez egy remek ötlet és jó mechanika, még azzal is megdobva, hogy a fegyverváltásokra külön bónuszokat is szerezhetünk magunknak: például a rangerem ha fegyvert vált, pár másodpercre nagyon gyorssá változik, aminek hatására egy kardpárbajból gyorsan nyilazási távolságra ugorhat és kivégezheti az ellenségét. Ezt pedig – ha a skillrendszer nem lenne elég – traitekkel lehet elérni, amelyből kasztonként öt-öt van a játékban. Ezek közül mind 30 pontig fejleszthető, így maximum kettőt húzhatunk ki teljesen, és 10 pontonként jár hozzá egy bármikor megváltoztatható extra passzív képesség is. Hála az égnek nincs minimális távolsága a nyilazásnak, viszont ha egy hosszúíj van a birtokunkban, akkor az alap képessége úgy éri el a legmagasabb sebzést, ha minél távolabb vagyunk a célponttól. Mindezek közben pedig, ha valami nagyobb varázslatot akarunk elsütni, kitérhetünk a lövedékek elől, ugyanis nem kell egyhelyben ácsorogni, miközben a varázslat elsül, ráadásul lehetőségünk van akár elugrálni is a területre ható támadások elől vagy épp egy nyílzáporból.

De kalandozzunk már egy kicsit Tyria hatalmas világában, hiszen egy MMO elég tetemes részét a PvE, azaz a Player versus Enviroment mód teszi ki, amikor vagy bóklászunk a közös területeken és feladatokat oldunk meg, vagy épp egy kisebb csapattal valamelyik kazamatát takarítjuk ki. Feladatokból pedig nincs hiány, és itt kezdődik el az addikció fájdalmas folyamata is egyben. Amint túlesünk a kötelező tutorialen, amely lényegében személyes történetünk alapját képezi, végre kezelésbe vehetjük karakterünket, és megindulhatunk vele bejárni hegyet, völgyet, mocsarat és ősi romokat. A régi motoros MMO-játékosok itt szisszenhetnek fel először, ugyanis sehol egy úgynevezett quest hub, ahol a küldetésadó NPC-k serege található és mindegyiktől felvehetünk két-három teljesen értelmetlen feladatot. Nem, ennek vége. Helyette, ha akarunk, segíthetünk szorult helyzetben levő falusiaknak, akiknek például kukacok árasztották el termőföldjeiket. Mindehhez azonban nem kell elmenni a személyhez és elfogadni a küldetést, egyszerűen csak kihúzod a földből a kukacot, és ha eleget kihúztál, akkor jár a köszönet, valamint némi pénzjutalom és tapasztalati pont. Aztán amikor beüt a baj és banditák özönlik el ugyanazt a termőföldet, már nem leszünk elegen egymagunkban. Ekkor pattan fel a képernyőre az új eseményt jelző felirat, amely az összes közelben tartózkodó játékosnál is megjelenik, és egy nagy csatára csábítja őket. Ezek tényleg teljesen opcionális feladatok, akár ott is hagyhatjuk a többieket, de erre úgysem leszünk soha képesek, hiszen minél jobban kivesszük a részünket az adott csatából, annál tetemesebb jutalomban részesülünk a végén. Van, amikor egy ostromtól kell megvédeni egy falut, de van olyan is, hogy fényes piros almákat kell gyűjtenünk, vagy megtanulnunk célozni a ballisztával és a mozsárágyúval. A lehetőségek gyakorlatilag végtelenek, és ezek a véletlenszerű események mindig akkor kerülnek a játékos szeme elé, amikor pont fel akar állni a játék elől.

Guild Wars 2

Ezek viszont még csak apróságok a hatalmas bossokhoz képest, amik nemcsak kazamaták mélyén lapulnak, és ötfős csapatoknak mutatják meg magukat, hanem akár már az emberek kezdőterületén is megjelenhet egy úgynevezett Shadow Behemoth, amely nevéhez híven hatalmas, és pont úgy viselkedik, mint egy raid boss. Ezek az események viszont már tényleg tömegeket igényelnek, ennek hatására pedig úgy érzi az ember, hogy még soha nem volt ennyire massively multiplayer egy MMO. A játék soha sem arra ösztönöz, hogy légy önző, és amit te látsz meg először, az a tiéd, hanem arra, hogy összedolgozz a többiekkel. Mindenki annak fejében kapja a jutalmat, hogy a feladatokból mennyire veszi ki a részét, és szerencsére a loot is így működik. Ha elesel csata közben, nagy esély van rá, hogy épp arra jár egy másik játékos és felsegít, ami elsőre és még másodikra is szívmelengető érzés. Minden arra épül, hogy bárkivel, bárhol és bármikor közösen kalandozhass, az irigység borzasztó érzete nélkül, amikor valaki előbb üti meg az ellenséget és onnantól az az övé. Vagy épp előbb ér a bányászható érchez és szintén mind az övé. A közös kalandozást segíti még a „leszinteződés” is, amely akkor következik be, amikor egy, a karakterednek már túl alacsony szintű területre tévedsz. Ekkor egy ottani átlagnak megfelelő szintre fokozódsz le, ami szerencsére a meglevő képességeket nem bántja, viszont mindössze annyi életerővel és sebzéssel rendelkezel majd, mint az ottani játékosok. Így minden terület még magas szinteken is kihívást jelenthet, nem lehet csak úgy elszaladni a nálad 20-30 szinttel kisebb szörnyek mellett, mivel azok azonnal betámadnak, hála annak, hogy pont ugyanúgy látnak téged is, mint a többi ott kolbászoló játékost.

A területeken akad még bőven tennivaló a küldetéseken kívül is, ugyanis mindenért, de tényleg mindenért tetemes mennyiségű tapasztalati pont jár. Akár ha bányászol, vagy fát vágsz, akár ha felfedezel új területeket vagy kilátópontokat, ezekért mind-mind tapasztalati pont jár, így tényleg úgy játszhatod a karakteredet, ahogy csak kedved tartja. A kevésbé frekventált területeken találni olyan ellenségeket is, amelyek már régóta a térképen vannak, ezek leöléséért például bónusz tapasztalati pontot is lehet kapni. Néha azonban okoz furcsa dolgokat ez a megoldás, ugyanis akadnak skill challenge feladatok, amelyekhez néha egy elég kemény ellenséget kell elverni. Mindez megoldható egyedül is, de csapatban izgalmasabb, azonban van egy kis gond ezzel: elég mindössze egyet ráütni az ellenségre és utána hagyni, hogy a többiek elverjék, a jutalom skillpont így is a markunkat üti. Ezt én csalásnak érzem és furcsa, hogy még mindig nem tettek ellene semmit.

Guild Wars 2

Tartogat még bőven meglepetést a játék, ha már a PvE résszel megbarátkoztunk. Ez után jön a legdurvább, amit eddig MMO-ban láttam: a World versus World csaták. Úgy tudnám leírni, mintha a Battlefieldet játszanám fantasy környezetben. Adott egy gigantikus terület, ahol több stratégiailag fontos terület is található, a cél pedig az, hogy ezeket elfoglaljuk és meg is tartsuk az ellenség rohamai ellenében. Az a helyzet, hogy olyan sokrétű ez a mód, hogy egy külön cikket is lehetne neki szentelni. Röviden annyit, hogy akár 2000 játékos is lehet egyidejűleg a hatalmas térképen, ahol a játékosok számától függően különböző feladatok jelennek meg, mint általában a világban kalandozva. Ezeket megoldva pontot szerezhetünk szerverünknek, de természetesen a legdurvább dolgok a várostromoknál kezdődnek, értelemszerűen azok érik a legtöbb pontot is. Itt már be lehet vetni ostromgépeket is, faltörő kost és egyéb nyalánkságokat, hogy teljes legyen a háborús érzés. Egyszerűen jó az egész, kiforrott, ötletes és komplexitásához képest könnyen tanulható is. E mellett van még egy másik PvP mód is, ahol szintén a Battlefield mintájára zászlókat kell elfoglalnunk és megtartanunk, jóval kisebb térképeken, mint amin a WvW zajlik.

Elérkeztünk egy nagyon fontos részhez, mégpedig a személyes sztorihoz, amit karakterünkkel formálhatunk. Vegyesek az érzelmeim ezzel a résszel kapcsolatban, ugyanis történet szempontjából nagyon jól összerakták, és a narráció is jól megoldott, a történetet jól tálalják a szereplők. Viszont néha abszurd kihívások elé állít a játék, és elvárja, hogy a nem túl okos MI által irányított NPC-kkel karöltve ellenségek seregeit verjük laposra, mindezt a leszinteződés terhe mellett. Igaz, hogy a sztoriküldetéseknél halál után egy mentett állást folytathatunk, viszont használati tárgyaink így is kopnak, és kőkemény pénzekért tudjuk csak kijavíttatni őket magasabb szinteken. Viszont az nagyon jó ötlet volt a fejlesztőktől, hogy döntéseket kell hoznunk a történet folyamán. Ekkor nem az dől el, mint sok helyen, hogy melyik küldetést kapjuk meg előbb, hanem ténylegesen és végérvényesen el kell döntenünk dolgokat, mint például az egyik nagy fordulópontnál a játékban, amit most nem akarok lelőni Nektek. A párbeszédek is jól sikerültek, ráadásul olyan gyönyörű ajakszinkronizáció is jár hozzájuk, hogy néhány komolyan erre építő játék is megirigyelhetné.

Guild Wars 2

A beleélés szintjét tovább emeli a látványos grafika is, amelyekről többet mondanak el a mellékelt képek, mint az írott szavak. Nagyon jól skálázható a motor, amelyet akár egy integrált VGA is meghajt, ha kellően kompromisszumképesek vagyunk, maximális részletességben pedig gyönyörű tájakat varázsol elénk. Az időjárási effektek úgy néznek ki, ahogy azoknak kell, ráadásul éjszaka a völgyekbe és a tavak fölé vastag köd száll le, amely egyrészt kísérteties hangulatot kölcsönöz a napközben amúgy kellemes helyeknek, másrészt pedig baromi jó ötlet és csillagos ötös megvalósítás a grafikusok részéről. Külön kiemelést érdemel még a víz alatti világ megvalósítása is, amelyen látszik azért, hogy komoly szerepet kap a játékban. Minden apró részletnek a zónákban olyan érzete van, hogy azokat tényleg oda tervezték az erre hivatott ArenaNetes munkatársak, nem pedig egy ezredszer is felhasznált követ raktak a játékos elé, hogy ne tudjon továbbmenni. Minden modellnek és pályaelemnek szerepe és funkciója van, és ez rengeteget dob azon, hogy elhiggyük, hogy Tyria világában kalandozunk, ahol történnek dolgok a mi behatásunk nélkül is.

Zeneileg a megszokott fantasy dolgokat kapjuk: csatában pörgősebb, alapból pedig melodikus klasszikus zenét szereztek a játékhoz, amely nem igazán emelkedik ki semmivel a tipikus fantasy zenék közül. Nem ragad meg az ember fülében, mindössze a menüben berobbanó pár hang, amit mindig elfelejtek halkabbra állítani. :-)

Guild Wars 2

A Guild Wars 2 maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hozott annyi újdonságot és hangulatot is az MMO-világba, hogy megérje a pénzét. Igaz, hogy vannak még kisebb-nagyobb nehézségek, az aukciós ház néha megy, néha meg nem, de ezek nagy része szerencsére könnyen orvosolható, és dolgoznak is folyamatosan rajta, hogy tökéletesre csiszolják a játékot.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

90%
grafika
9
hangok
7
játszhatóság
10
hangulat
10
Pozitívumok
  • A nagybetűs Hangulat
  • Gyönyörű és részletes tájak
  • Sok tennivaló
  • World versus World csaták
Negatívumok
  • Ismétlődő hangok
  • Antipatikus népek
  • Furcsán működő XP rendszer

További képek

  • Guild Wars 2
  • Guild Wars 2
  • Guild Wars 2
  • Guild Wars 2
  • Guild Wars 2
  • Guild Wars 2
  • Guild Wars 2
  • Guild Wars 2
  • Guild Wars 2

Guild Wars 2

Platform:

Fejlesztő: ArenaNet

Kiadó: NCsoft

Forgalmazó: PlayON

Megjelenés: 2012. augusztus 28.

» Tovább a játék adatlapjára

HOZZÁSZÓLÁSOK

Keelia
Keelia [30]
Nálam a sylvarikat a 2. -ak a fajok képzeletbeli sorrendjében:) Asurák meg... aranyosak és egoisták, kis patkányok, de ők a legviccesebbek :D
Raistlin666
Raistlin666 [4805]
Asura akkor se lennék ha fizetnének érte. És a Sylvarik is csak azért esélyesek, mert zöld bőr és a zord férfi arcok miatt egy amolyan orkos harcost kihozhatnék a dologból...:-P
Keelia
Keelia [30]
Én is csak az antipatikus népekkel nem értek egyet, mivel szerintem minden népet lehet valamiért szeretni, és mindegyik különleges valamiben. Nem mondanám egyikre sem, hogy ronda, vagy hogy nincs bennük valami, ami megfogja az embert (pl. az asurák végtelen egoizmusa, a charrok érdekes története és személyisége, a sylvarik születése és kollektív tudata, a nornok viking viselkedésmódja:D)... konkrétan az emberek lettek a kedvenceim, mert lehet, hogy "csak" ember, de olyan jól lettek formázva, és szerintem az övék az egyik legjobb személyes történet. Szóval ja, az antipatikus népek elég szubjektív kijelentés, akikkel én játszom alig tudják eldönteni, milyen fajjal játszanak, mert mindegyik jó.
Evaristus
Evaristus [61]
Ha egyszer sikerül pénzt kerítenem rá tuti hogy megveszem.
Lovi Tommy
Lovi Tommy [8084]
Jó cikk lett, és 90%-ban egyet is értek veled. Kivéve abban, hogy antipatikus népek, mert ez eléggé szubjektív a charr s sylvari ronda, stb :)
» Összes hozzászólás listázása a fórumban (5 db)