Ma került a boltokba a Sony legújabb hardvere, a PlayStation TV. A hazai képviseletnek köszönhetően az elsők között próbálhattuk ki ezt az új eszközt, amely természetesen a többi PlayStationhöz hasonlóan az otthoni szórakozást hivatott segíteni.
A leginkább mikrokonzolnak nevezhető PS TV alapvetően nem más, mint egy kijelző nélküli PlayStation Vita. A benne lévő hardver (négymagos ARM Cortex-A9 processzor, 512 MB RAM, 128 MB VRAM, 1 GB beépített flash memória) ugyanaz, mint a legutóbbi kézikonzolban, ráadásul a szoftver is nagyjából megegyezik, a különbség annyi, hogy saját kijelző helyett HDMI csatlakozót találunk rajta, irányítására pedig egy DualShock 3 vagy DualShock 4 kontroller használható. Mindezt egy elegáns, lekerekített oldalú, tenyerünkben elférő kis fekete doboz rejti. A minimalista tervezésnek köszönhetően elöl mindössze egy Sony felirat és egy apró LED látható, a tetején a megszokott PS logo található, oldalt pedig egy felhajtható ajtócska a PS Vita játékkártyák foglalatát takarja. A csatlakozók és minden más a hátoldalon kaptak helyet: bekapcsológomb, memóriakártya-slot (a Sony saját formátumú kártyájához, amelyet a Vitához is használtak), USB csatlakozás, HDMI port, Ethernet- és tápcsatlakozó – ezek sorakoznak sűrűn egymás mellett.
Az üzembe helyezés igen egyszerű: a gép mellé kapott tápot rákötjük a hálózatra, a szintén a csomagban lévő HDMI kábellel televíziónkhoz csatlakoztatjuk a PlayStation TV-t, megfogunk egy kontrollert (ez nem része az alapcsomagnak) és USB-n keresztül összekötjük vele, majd megnyomjuk a bekapcsológombot. A nagykonzolokhoz hasonlóan itt is vezetékkel párosíthatjuk a gamepadet a géppel, a DualShock 4-hez azonban később már nincs szükség a vezetékre – maximum ha tölteni szeretnénk –, az Bluetooth-on keresztül kommunikál a PS TV-vel. Ezt követően a PS Vitáról ismert kezelőfelület jelenik meg képernyőnkön, szép nagyban. Otthoni hálózatunkhoz csatlakozhatunk a 10/100-as Ethernet vezérlőn keresztül kábellel, vagy ha nem szeretjük a vezetékeket, wifit is beállíthatunk, de a játékstreamelési funkcióhoz (erről majd később) az előbbit javasolja a Sony, az ad megfelelő sebességű, stabil kapcsolatot.
És hogy mit csinálhatunk egy nagyképernyős Vitán? Természetesen ugyanazt, mint kijelzős testvérén: játszhatunk, valamint képeket és videókat nézhetünk (bizonyos korlátok között). Előbbire többek közt a PS Vita játékkínálata (legalábbis annak egy része) áll rendelkezésünkre, valamint PSP játékok és a PS One Classics és PS Mini szériák. (A PS TV-vel kompatibilis játékok kb. 700 címet tartalmazó listája itt található meg.) A vitás cuccokból ráadásul a letölthető verziók mellett a kártyás játékokat is használhatjuk a már említett oldalsó slotnak köszönhetően. A beépített 1 GB háttértár azonban hamar kevésnek bizonyulhat: az alapcsomagban járó kód beváltásával letölthető három ajándék játék (Worms Revolution Extreme, OlliOlli és Velocity Ultra) összesen 900 megát foglal el, így ha komolyabban gondoljuk a játékot, hamar szükségünk lesz egy 4, 8, 16 vagy 32 gigás PS Vita memóriakártyára.
Másik játéklehetőség, ha otthoni hálózatunkon keresztül streameljük a PlayStation 4-es konzol képét a PS TV-re. Ennek ugye akkor van például értelme, ha a PS4 a nappali tévéjére van kötve, de a család többi tagja másra használná a fő televíziót (meccsnézés, híradó, sorozatok stb.), mi pedig nem szeretnénk minden egyes alkalommal átköltöztetni a gépet egy másik tévéhez. Elég egy PS TV, és a hálózaton keresztüli összekapcsolást követően máris arról irányíthatjuk a nagykonzolt. Pont úgy, ahogy az NVIDIA Shieldre továbbíthatjuk a játékok képét vagy ahogy a Steam In-House Streaming működik. Ilyenkor persze minimális késés érzékelhető, hiszen mégiscsak kell valamennyi idő, amíg a PS TV átküldi a kontroller jelét a PS4-re, az pedig betömöríti a 720p-s képet (és sztereó hangot) a hálózaton keresztüli visszajuttatáshoz.
Ez a max. pár tizedmásodperces késés azonban a játékok nagy részénél nem zavaró: semmi hátrányt nem éreztem belőle a tesztelés során se az Infamous: First Lighttal, se a DriveClubbal játszva. Ezzel szemben a Zen Pinball 2-ben már kicsit zavaró volt, hogy nem azonnal reagáltak a flipperkarok a gombnyomásra, ott már hátrányba kerül az ember (vagy megtanulja, hogy picivel korábban kell lenyomni a ravaszgombokat). Az tehát erősen játéktól függ, hogy zavaró-e a streamelés okozta késleltetés, de az esetek többségében legalábbis megszokható.
Streamelni amúgy csak játékokat lehet a PS4-ről, azok közül is csak az olyanokat, amelyhez nem szükséges extra periféria (pl. PS Camera), és DVD/Blu-ray filmeket se nézhetünk ilyen módon. Fontos még megjegyezni, hogy ahhoz, hogy tényleg jó képet és megfelelő válaszidőt kapjunk, mind a PS4-et, mind a PS TV-t vezetékkel célszerű a hálózatra kapcsolni.
A PS Vitára készült játékok megjelenése sajnos hagy némi kívánnivalót maga után, a 720p-re felnagyított képelemeken erősen meglátszik, hogy nem ilyen felbontáshoz tervezték azokat. (Ne felejtsük el, hogy a Vita képernyője 960*544 pixeles.) A Vitán érintőképernyőt használó játékokhoz emulálhatjuk az alsó és felső touchpadet a DualShock 4 érintőfelületén, ehhez először a bal vagy jobb analóg kart kell megnyomnunk, és akkor egy kéz mutatja, hol érünk épp hozzá. Nem igazán nyerte el a tetszésemet a PS Vitáról átvett kezelőfelület: ami az érintőképernyőn jól mutat és kényelmesen használható, az a PS TV-n sok esetben inkább macera volt.
További funkcióként még fotók és videók megtekintésére vagy zenehallgatásra is használhatjuk a PS TV-t. Ehhez PS3-ról vagy PC-ről (a windowsos Content Manager Assistant program telepítése után) játszhatunk le médiát, vagy a memóriakártyára át is másolhatjuk azokat.
A PlayStation TV abban a tekintetben is beilleszkedik a Sony játékgépeinek rendszerébe, hogy a PlayStation Plus előfizetés erre is kiterjed. Azaz egyetlen PS+ előfizetéssel most már négy konzolon (PS4, PS3, PS Vita és PS TV) férhetünk hozzá különböző ingyenes cuccokhoz, köztük a havonta elérhetővé váló PS Vita játékokhoz, amelyeket a PS TV-re is letölthetünk, csak győzzük memóriával (vagy tisztogassunk rendszeresen).
És hogy kiknek való valójában a 32990 Ft-ba kerülő PlayStation TV? Egyrészt azoknak, akiknek gyakori problémát jelent a fentebb említett eset a nappaliban lévő tévével, így hasznát tudják venni a PS4-es streamelési funkciónak. Másrészt azoknak is érdekes lehet, akiket érdekelnek a PS Vitára megjelent játékok, de a kézikonzolt drágának vagy feleslegesnek találják – igaz, nagy képernyőn nem feltétlenül néznek ki ugyanolyan jól ezek a játékok. De akár arra is jó lehet, hogy ha utazásnál nem bírjuk ki játék nélkül, akkor minimális plusz csomaggal legyen nálunk egy konzol (feltéve persze, hogy van HDMI csatlakozó a szállodai tévén :) ). Aki nem ismert magára az előzőekben, az még várhat a vásárlással, nem ő a célközönsége jelenleg a PS TV-nek. Némi plusz löketet adhat még a PlayStation Now majdani elérhetővé válása, hiszen azzal – megfelelő „kölcsönzési” díj megfizetése után – PS3-as játékokat streamelhetünk majd a felhőből.
