Óriási méretű bejárható területek, számtalan fő- és mellékküldetés, aprócska teremtmények heroikus harca hozzájuk mérten gigászi szörnyek ellen, igen terjedelmes fejlesztési opciók garmadája, sok százórányi játék, mindez egy kézikonzol erejére hangolva és azt maximálisan kiaknázva. A Capcom egyik vezető franchise-a, a 2004-es debütálása óta osztatlan sikereknek örvendő, új epizódokkal 2013-óta csak a Nintendo 3DS-en jelentkező Monster Hunter sorozat megkapta a maga eddigi talán legteljesebb, legtartalmasabb folytatását. Aki még nem ismeri a szériát, annak érdemes is talán mindjárt ezzel a Generations alcímre keresztelt darabbal kezdeni: higgye el, nem fog csalódni! És ezt egy olyan ember mondja, aki híresen ódzkodik mindentől, ami „túlontúl japán”.
Nem a tapasztalati pontok, hanem felszerelésünk határozza meg erősségünket.
A Monster Hunter játékok az akció-kaland-szerepjátékok egy igen kellemes egyvelegét alkotják, némi hack’n’slash beütéssel. Rendszerint egy szépreményű, ifjú vadász indul útnak bennük, hogy szerencsét próbáljon a szörnyvadászat mesterségének rögös útjain, hogy aztán később ő lehessen „a nagy vadászmester”. Számos település nem kevés polgárának és szervezetének teljesít kisebb-nagyobb küldetéseket, és fog be, vagy likvidál hegynyi méretű monsztákat. Közben megállás nélkül gyűjtögeti a különböző lootokat, amelyek segítségével fejlesztheti felszerelését, és mind erősebb tulajdonságokra tehet szert – mert ebben a játékban nem a tapasztalati pontok, hanem szerkónk határozza meg erősségünket. Összesen tizennégy különböző fegyverosztályban sajátíthatunk el képességeket, amelyek amellett, hogy mind jobbak és képzettebbek leszünk általuk, ahhoz is szükségeltetnek, hogy a különféle taktikával legyőzhető ellenfelekkel sikerrel vegyük fel a harcot. Mind nagyobb és erősebb dögöket terítünk le, annál jobb és erősebb nyersanyagokat zsebelhetünk be, amelyek újabb és jobb felszerelés készítésére adnak alkalmat. Ebben az epizódban minden különösebb faxni nélkül fegyver- vagy páncél darabokat építhetünk be felszerelésünkbe, némi bezsebelt adalékanyaggal együtt tovább erősítve és fejlesztve azokat. Ez a fajta karakterfejlődés a sorozat egyik legérdekesebb és legkidolgozottabb eleme, ami az új epizódban az eddigiekhez képest még színesebb és kimunkáltabb lett az újabb lehetőségeknek hála.
A Monster Hunter Generations egyfajta „mindent bele a legjavából, sőt, még többet” típusú összegzése a széria eddigi tizenkét esztendejének.
Közben találkozunk segítőkkel is, akikkel kis csapatot alkothatunk egy-egy quest erejéig, és akik nagyon is jól tudnak jönni a maguk eltérő készségeivel. A sorozat történetében először ezúttal egy eddig nem játszható, csak segítőként megjelenő faj, a palico (feline) – amolyan édi-bédi, japán „kismacska-szerűség” – is választható karakterként, ami a Pokémon-rajongók szívét biztosan megdobogtatja. A sztori, ami sosem volt a sorozat legfontosabb eleme, most talán még jobban leredukálódott az eddigiekhez képest: ezúttal szabadon utazhatunk négy település (három régi, valamint egy vadonatúj: Bherna) és a körülöttük elterülő vadászterületek között, nem kell a történet vezérelte fonal felgöngyölítésére várnunk. Számos, az előző epizódokból ismert karakterrel is találkozhatunk, akik mellett természetesen újabbak is megjelennek. Mindent összevetve, a Generations egyfajta „mindent bele a legjavából, sőt, még többet” típusú összegzése a széria eddigi tizenkét esztendejének.
A harc- és a karakterfejlesztési rendszer újításaként karakterünk összesen négy különféle vadászstílust sajátíthat el, amelyekhez más és más, itt művészeteknek nevezett brutális és hatásos mozdulatok is tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a tizennégy fegyverosztály mindegyikét négy-négyféle stílusban művelhetjük, amihez ha a választott karakterünk fajához rendelt képességeket is hozzávesszük, igen sokféle és változatos hőst építhetünk magunknak a brutálisan hosszú játékidő során. A négy stílus a guild (avagy alap), a striker (amivel hatalmasakat sózhatunk oda, de ez nagyobb amortizációval jár), az aerial (amellyel a levegőbe emelkedve somhatunk oda egy-egy brutálisat) és az adept (ami az igazi profiknak való, és a szörnyek szokásainak kiismerésén és a tökéletes időzítésen alapszik). A küldetések előtt kiválaszthatjuk fegyverzetünket és stílusunkat, amelyhez három speciális mozdulatot (művészetet) vihetünk magunkkal, ami még mélyebb és kifinomultabb harcrendszert tesz lehetővé – az újrajátszási faktorról nem is beszélve. Ezek a művészetek a harc során hosszabb-rövidebb idő alatt töltődnek fel, amit egy csík jelez a HUD-on. Némelyik közülük fegyvernem-specifikus, de vannak köztük általánosan alkalmazhatók is. Az új területek és játékmenetbeli újítások mellé természetesen eddig sosem látott szörnyek is dukálnak ez előző részekből ismertek mellé, amelyek még tovább színesítik a programot, és emelik a kihívást az eddig sem csekélyhez képest. Emellett a lootolás is jóval egyszerűbb az új részben, ahol elég egyszer megnyomni egy adott területen a megfelelő gombot, nem kell minden egyes cuccnál újra és újra megtennünk. Amennyiben pedig barátainkkal szeretnénk hentelni a monsztákat, azt is vidáman megtehetjük az online kooperatív módban, maximum négyfős csapatokat alkotva.
Az újításoknak hála a vezérlés még gördülékenyebb lett, ami a harcrendszerről is elmondható.
A grafika abszolút hozza a tőle elvárható szintet, ami az új 3DS masinák erejének és képességeinek hála immár térbeli megjelenítéssel is igen stabilan és megbízhatóan fut. A hangokról és egyéb effektekről sem tudok rosszat mondani, minden megy szépen a régi, jól bevált kerékvágásban. A fentebb már ismertetett kisebb újításoknak hála a vezérlés még gördülékenyebb lett, ami a harcrendszerről is elmondható.
A Capcom egyik legnevesebb sorozata, a Monster Hunter legújabb, kizárólag Nintendo 3DS-re megjelent epizódja, a Generations a széria eddigi legkidolgozottabb, legkiforrottabb, legteljesebb epizódja. Jól átgondolt újításai, illetve számos nosztalgikus eleme jóvoltából kiválóan alkalmas új rajongók toborzására ugyanúgy, mint a veteránok nosztalgikus, mégis újszerű elcsábítására. Aki a nyári uborkaszezonban egy jó kis, minden ízében nagygépes élményt nyújtó szórakozásra vágyik, amit akár vonaton vagy a strandon is bármikor folytathat, az amint elolvasta ezt a cikket, rohanjon a legközelebbi szaküzletbe. Akinek pedig eddig nem volt Nintendo 3DS masinája, az most egy speciálisan erre a játékra szabott, igen mutatós, limitált darabot szerezhet be a programmal egybecsomagolva. Bárhogy is tegyen az egyszeri játékos, igen tartalmasan és jól fog szórakozni, ha belevág ebbe a remek játékba!
