Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Battle Chasers: Nightwar

Battle Chasers: Nightwar

Joe Madureira képregényéhez kapcsolódóan RPG készült.

2017.10.22. 17:35 | szerző: Phoenix | Ismertető/teszt

Joe Madureira amerikai képregényrajzoló a ‘90-es évek végén indította útjára Battle Chasers című sorozatát, amely igen népszerű lett abban az időben. Kritikát leginkább amiatt kapott csak, hogy elég nagy csúszásokkal készültek el az egyes füzetek. A kilencedik rész után aztán abba is maradt a széria, Madureira pedig inkább videojáték-fejlesztőként folytatta pályafutását. Több állomás után 2015-ben alapította meg jelenlegi munkahelyét, az Airship Syndicate csapatot, amelynek berkeiben a képregényhez kapcsolódó játék fejlesztésébe kezdtek. Sikeres kickstarteres szereplésük után mostanra készült el a Battle Chasers: Nightwar, amely a képregény eredeti történetét követve, annak szereplőivel, azonban egy új, kevéssé ismert, titokzatos szigeten játszódik.

Battle Chasers: Nightwar

A játékban hat hőst irányíthatunk, akik természetesen egyedi képességekkel rendelkeznek. Főhősünk Gully, egy 9 éves kislány, akiről ránézésre nem túl sok harci potenciált feltételeznénk, pláne a nyakig páncélozott lovag és a harci gólem mellett, így különösen kellemes meglepetéseket tud okozni. A fent említett gólem, Calibretto egy öntudatra ébredt robot, aki szereti a madarakat... Ismerős a recept, valahol ezt már láttuk nemrég. :-) Megjelenése ellenére – gondolok itt a karjára szerelt gépágyúra elsősorban – nem feltétlenül a sebzés a feladata, inkább a gyógyító szerepét tölti be. Garrison, a lovag egy kétkezes karddal dolgozik, a legtöbb áldozatot ő szedi a harcok folyamán, de eközben némi támogatásra – védelemre, gyógyításra – szorul a többiektől. Főhősünk, Gully, az ő egykori bajtársának lánya, hogy a szereplők közötti összefüggésekről is szó essék.

Battle Chasers: Nightwar

A csatában egyszerre három szereplőnk lehet, és ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az ember hiába kap újabb karaktereket, továbbra is azokat használja, akiket már megszokott, fejlesztgetett, és éppen kiadják a létszámot. Így az újakról bővebben nyilatkozni sem tudok. A játéknak ezt a felettébb szerencsétlen designdöntést tartom a legnagyobb – és nagyjából az egyetlen – hibájának.

Battle Chasers: Nightwar

A harc az oldschool, körökre osztott RPG-k jól bevált receptje szerint zajlik. Erről azt gondolhatnánk, hogy hamar unalmassá válik – és persze vannak repetitív elemei –, de tudnak azért meglepetéseket okozni egyes ellenfelek, ami kizökkent minket a rutinná vált taktikákból. Például van, amelyik az első ütéséig láthatatlan, így „kénytelenek vagyunk” a különféle védekezőmágiákkal elütni az időt, amíg nem látunk egyebet, amit üthetnénk. A képességek egyszerűek, megfelelő időközönként kapunk újakat, így nincs az az elrettentő infómennyiség, nem kell túl sok dolgot átolvasni, megtanulni egyszerre, ami esetleg elveheti az ember kedvét egy-egy játéktól. Amikor egy dungeonbe belépünk, nehézségi szintet választhatunk, a nehezebb harc pedig nyilván nagyobb jutalommal jár. Ha egy ellenfél már túl alacsony szintű hozzánk képest, nem kell vele töltenünk az időt, simán elsétálhatunk mellette.

Battle Chasers: Nightwar

A harcok után nemcsak XP-t és pénzt kapunk, de különféle nyersanyagokat is találhatunk, amelyekből magunk készíthetünk el dolgokat. De a városban persze felkereshetünk kereskedőket, kovácsot és minden egyebet, amit egy RPG-ben elvárunk. Ráadásul nemcsak hőseinknek, de az NPC-knek is személyisége és háttértörténete van.

Battle Chasers: Nightwar

Látvány tekintetében gondolhatnánk, hogy egyszerű a helyzet, képregény átiratról lévén szó: színes-szagos, kicsit karikaturizált, és egyébként profin kidolgozott. Ez egyébként igaz a játék bármely részére, bár megkülönböztethetünk négy egymástól eltérő környezetet. Először is van a nagy, áttekintő térképünk. Ez egy erősen stilizált, elég jól áttekinthető rész, jelzésértékű hegyekkel, épületekkel, valamint aránytalanul nagy karakterekkel. Itt meg kell említsem, hogy bár sok útelágazást láthatunk – és egyébként csak az utakon közlekedhetünk –, de a játékmenet egy RPG-hez mérten erősen lineáris. Van aztán a dungeonnézet, amelyben Diablo-szerűen, izometrikus módon láthatjuk a terepet – egyszerre egy hősünket –, szükség esetén pedig váltogathatunk közöttük. Ha ellenségbe ütközünk – akár itt, akár a térképen –, akkor a harcnézetre váltunk. Ez a klasszikus ráközelített oldalnézet. NPC-kkel való interakció közben pedig teljes képernyős, kézzel rajzolt szereplőket látunk.

Battle Chasers: Nightwar

A hanghatásokra szintén nem tudnék rosszat mondani, mesteri az aláfestő zene, hibátlanok a hangeffektek, és a szinkronhangok is profik. Már ahol vannak, mert sok helyről hiányzik, látszólagos logikátlansággal. A játék már nem early accesses, de remélem, ezt azért előbb-utóbb pótolják.

Battle Chasers: Nightwar

Összességében remekül szórakoztam a Battle Chasers: Nightwarral, így aztán mindenképpen figyelni fogom a továbbiakban is az Airship Syndicate tevékenységét. ■

értékelés

Battle Chasers: Nightwar

Battle Chasers: Nightwar
Pozitívumok
  • Képregényes látványvilág.
  • Egyszerűen elsajátítható játékmenet.
  • Kontrollerrel is könnyen irányítható.
  • Gyönyörű zene.
Negatívumok
  • RPG-nek túl lineáris.
  • Karaktereink felének nincs igazán jelentősége.
  • Hiányos szinkronhangok.
Battle Chasers: Nightwar
További hírekért és cikkekért ugorj a játék adatlapjára:
Battle Chasers: Nightwar

hozzászólások (0)

ajánlott olvasnivaló