Nincs egy éve, hogy tettem egy próbát a PC Building Simulatorrel – akkor még úgy tűnt, hogy 2-3 hónap alatt készen lesznek a fejlesztők a virtuális számítógép-építgetős cuccal. Nos, hogy nem így lett, az leginkább annak köszönhető, hogy a gyártók száma az amúgy sem szerényről jócskán megugrott, ez pedig pár extra dolgot hozott magával: például RGB fényeket, kompakt vízhűtést, ilyesmiket.

Ha már itt tartunk, mi minden változott így a megjelenésre? A kínálatra már céloztam – egy-két fiktív márka kivételével valós gyártók valós eszközei közül válogathatunk, legyen az bármi, ami a gép összerakásával kapcsolatos (a hővezető paszta kivételével). Ezen felül ha akarunk, saját vízhűtést is építhetünk a kis gépsárkányunkba. Sőt, most már minden gép UEFI beállításaiban is turkálhatunk – ugye tudjátok, ez mit jelent? Úgy van, tuningolhatunk is, amíg ki nem jön a füst a processzorból! Külön kiemelném, hogy a neves gyártóknál a UEFI beállítások képernyődesignja bizony megegyezik a valóságban láthatóval. Nekem egy GIGABYTE deszka teljesít szolgálatot a való életben, és bizony a színek, a tipográfia, a grafikai elemek teljesen a helyén voltak, csak maga a menürendszer van leegyszerűsítve; de az ASUS RoG alaplapoknál is ugyanez a helyzet – ezt pedig gregmerchnél volt alkalmam megtekinteni. Ha már tuning, természetesen az MSI Afterburner itteni megfelelője sem maradhatott ki, így lehet a frekvenciákat megcibálni a VGA-kártyákon is. És természetesen mit sem érne az egész, ha nem volna 3D Mark, amivel kilőhetjük a pontszámot a csillagos égig, és nagy vagányan bizonygathatjuk: ezen bizony maxon fut a Crysis... :D

A karriermód gyakorlatilag maradt olyan, ahogy bemutattam: egy kis, egyszemélyes PC-szervizt kell vezetgetnünk – dolgozunk a beeső munkákon, fizetgetjük a számláinkat (ugye ti is kikapcsoljátok a gépet és a villanyt éjszakára?), bővítjük a helyiséget (két plusz munkaasztal és egy szekrény a lehetőségeink); és persze ha van kedvünk, a gyengusz kis irodai gépünket lassan felturbózhatjuk unikornis-színáradattal és dinyével összemérhető magszámmal támadó géppé, ehhez passzoló SLI/CrossFire GPU-val és egyebekkel. Kell is ez a kis kikapcsolódás, hiszen az ügyfelek néha (?) nagyon hülyék tudnak lenni... Egyrészt ahogy fogalmaznak, másrészt pedig hogy mennyi pénzt adnának egy-egy melóért... :D

A külcsínért nem voltam oda az előző írásomban se, és sajnos a helyzet továbbra is változatlan. Ezt így 2019-ben kiadni elég nagy bátorságra vall még egy indie-től is... Rondának azért nem nevezném, de ez a grafikai színvonal azért csak kevés ma már. Az RGB fényáradat is nagyobbat ütne, ha rendes világítás lenne, no meg hiába néz ki alapvetően minden számítógép-alkatrész szögletesnek, itt talán picit túl lett tolva az egyszerűsítés. Vagy csak olyasfajta stilizálással van dolgom, ami nekem egyszerűen nem esik le... Hang nincs sok (igazából honnan is kéne, hogy legyen), a zene viszont üt rendesen. Persze a játék saját mintegy tucatnyi számát előbb-utóbb úgyis megunjuk, de sebaj – a kis irodai gépünk (ahol egyébként a saját gépünk háttere van alapból beállítva – ez de jópofa!) képes kinyúlni a háttértárainkra, hogy onnan pörgesse a tucc-tuccot, illetve van lehetőség internetes rádiók hallgatására is (egy egész bőséges alap listával már rendelkezik a PC Building Simulator).

PC Building Simulator Early Access próbakör
Tudod, kisfiam, a számítógépek úgy születnek, hogy...

A véleményem tulajdonképpen egy centit nem változott tavaly április óta. Jópofa játék a PC Building Simulator, de leginkább a szakmának és a hobbi szinten bütykölőknek szól. Nekik bőven megéri ezt a kvázi interaktív katalógust beszerezni, és tulajdonképpen a műkedvelő érdeklődő sem jár rosszul, mert játékos formában lehet megtanulni ennek a szakmának az alapjait, annak majdnem minden szépségével és kihívásával. Csavarhúzóra fel, vár egy újabb gép összeszerelésre – vagy egy újabb kliens egy beteg géppel!