Ha eljön a nyár eleje, akkor MotoGP aktuális részének tesztpéldánya a Steam fiókomon landol, én pedig szép cirádásan fogalmaztam meg eddig, hogy milyen olasz meló lett ez megint: értékelendő az előrelépés, de mindig akad tér a fejlődésre. Eddig. Nem véletlen a szóismétlés, mert nyomatékosítani akartam, hogy a MotoGP 19 végre teljes mértékben hozta azt, amit elvártam tőle. Nem, a pokol még nem fagyott be, akadnak részek, amelyek továbbra is finomításra szorulnak, de alapvetően nagyon elégedett vagyok a játékkal – a sorozat történetében (mióta én tesztelem) először.
Mi történt? Nem tudom... Persze ha a Codemasters tavalyi F1 játékához hasonlítjuk, azért láthatjuk, hogy hová lehet ezt még fokozni – de két dolgot nem szabad elfelejtenünk: a Milestone lényegesen kisebb stúdió, és ők tulajdonképpen most értek oda, ahová a Codemasters F1 körülbelül tavalyelőtt. Lett végre a karrier módban fejlesztési lehetőség, azaz befolyásolni tudjuk mocink technikai tulajdonságait – nem csak a beállításokon keresztül. Ez egy igen nagy lépés, ugyanis a bajnokságunkban nemcsak szárazon kell egyik versenyt a másik után lenyomnunk, hanem ténylegesen egy csapat részének érezhetjük magunkat, és együtt tolhatjuk a szekerünket a győzelem felé (milyen szép képzavar ;-) ).
A másik nagy újítás a neurális mesterséges intelligencia. Ez a szép, hangzatos kifejezés azt jelenti, hogy digitális ellenfeleink gépi tanulás útján lettek kiokosítva. A gyakorlatban nekem kicsit felemás érzéseim vannak a dologgal kapcsolatban, de határozottan előrelépés történt az előző évekhez képest. Régebben elég sokat panaszkodtam arra, hogy bitekből álló testvéreim általában levegőnek néztek, és sokszor úgy kipenderítettek a pályáról, hogy csak úgy repültem. Most láthatóan tudatában vannak, hogy ott vágtázom körülöttük, és figyelnek rám. Nem mondom, nem lehetetlen őket zavarba hozni, de a teszt során nem igazán sikerült úgy igazán zavarba hozni őket (amikor igen, az egyértelműen az én saram volt – naná, mert direkt próbálkoztam). Ez eddig nagyon szép, a nehézségi szint viszont érzésem szerint finomításra szorul – alacsonyabb géposztályokban közepes fokozaton relatíve egyszerű nyerni, ha hozzászoktunk a vasparipához; magasabbakon azért fogunk küzdeni ilyenkor is rendesen…
Ha már a géposztályok szóba kerültek: természetesen a teljes 2019-es MotoGP, Moto2, Moto3, MotoE és Red Bull MotoGP Rookies Cup bajnoki szezont tartalmazza a játék. A Rookies Cup tekinthető valamilyen szinten a tutorialnek, bár én hiányolom az eddig megszokott hagyományosat – jobban meg tudta az mutatni, mivel másabb két keréken száguldozni. A MotoE pedig igen kellemes kiegészítő. Elég bizarrul hat, hogy szinte hang nélkül suhanunk, az elképesztő nyomatéknak hála azonban brutálisan tudunk gyorsulni. Döbbenet... És nagyon nagy móka! A való életben is idén debütált ez a géposztály, így nagyon nagy kudos a Milestonenak, hogy ilyen gyorsan berakták!
A szokásos játékmódokon kívül van lehetőségünk régi versenyzők régi motorjain is száguldoznunk különféle feladatok keretein belül – így olyan legendákkal is pályára gurulhatunk, mint Max Biaggi vagy Nicky Hayden. Ezen kihívások teljesítésével újabb és újabb dekorációs elemeket oldhatunk fel, amelyekkel versenyzői szerelésünket (beleértve motorunkat is) cicomázhatjuk. Igen, most már erre is lehetőség van: a lehető legteljesebb mértékben testreszabhatjuk digitális énünkek, beleértve sisakunk megtervezését, overálunk kidekorálását, rajtszámunk stilisztikáját és motorunk fényezését is (persze a csapatunk alapmotívumait meg kell tartanunk, de amit egyediséget a közvetítésekben is láthatunk, az itt is adott).
Tavaly még kérdőjel övezte az e-sport részét a játéknak – most már itt van, teljes pompájában, és bárki indulhat rajta, hogy a Pro Draftba bekerüljön – ehhez csak egy regisztráció szükséges az esport.motogp.com oldalon (persze a játék megléte mellett). Ki tudja, kedves olvasó, talán te leszel az, akivé Bereznay Dani lett az F1 e-sport-bajnokságában... ;-)
A külcsínre nem vesztegetnék túl sok szót, sok változás ugyanis nem történt tavaly óta – ami nem is baj, mert tavaly is jó volt már ez a rész, és láthatóan más részeivel kezdtek el jobban foglalkozni a játéknak. Ugyanúgy az Unreal Engine dolgozik most is a motorborítás alatt (ha! ilyen nincs is a motorokon!), és szépen teszi a dolgát. Talán az egyetlen dolog, ami innen hiányzik, az a VR-mód – bár igen valószínűnek tartom, hogy pár kör mondjuk a Red Bull Ring hullámvasútszerű pályáján igencsak felkavaró élmény lehet, de szerintem sikere lenne (már ha kibicelhetek ennyit).
Szóval az történt (csak hogy visszakanyarodjak az első kérdésre), hogy a talján csapatnál, miután látták, hogy a játék motorja ki lett pofozva rendesen, végre jutott elég erőforrás bővíteni a játékelemeket is, és végre kellemes körítés is társul az alapmechanikához. Az irányítás kiváló gamepaddal (billentyűzettel max. fakíroknak ajánlott), de abból is muszáj olyan, ami analóg ravaszokkal bír, különben esni-kelni fogunk. Akiknek nincs ki mind a négy kereke, csak kettő, de ahhoz a kettőhöz ragaszkodnak (értsétek jól ;-) ), mindenképp szerezzék be a MotoGP 19-et, mert igencsak kiváló és tartalmas szórakozást jelent.
