
Egy hónapja írtam egy olyat, hogy mennyire kedvelem a középkategóriás gamer laptopokat, pont egy MSI gép kapcsán. Szerintem a PR-osuk azt gondolhatta a cikkem elolvasása után: „Na megállj csak, Sityi, adok én neked olyan csúcsgépet, hogy revalidálod ezen kijelentésed!” „Challenge accepted!” – ahogy a mém is tartja, így bátran néztem szembe a kihívással, vajon mivel próbál levenni a lábamról az MSI GE75 Raider 9SF.

Külsőre nem sokban különbözik a nemrég nálam vendégeskedő GL65 9SDK-tól: a kasztni majdnem ugyanaz, akárcsak a design, csak ez épp 17”-os. Aztán feltűnik, hogy itt a fedlapon van két csík. Aztán bekapcsoláskor nemcsak a billentyűzet kezd világítani, hanem az USB portok is... Zseniális, minden laptopba ilyet! Itt vannak a hosszú téli esték, félhomály – egy pendriveot bedugni ilyenkor erős szemmeresztéssel járhat (vagy az USB fejhallgatót vagy az egeret némi játékhoz), a világítás így nagyon praktikus. Nem volna rossz, ha ki-bekapcsolható lenne. Ami még feltűnik elsőre az az, hogy ugyanazt a SteelSeries billentyűzetet kapta, mint a múltkori vendégem – erről ott már értekeztem, nem ismétlem magam.

MSI GL65 9SDK gamer notebook – Középkategória sárkány módra
Így álmodta meg az erős, de (relatíve) olcsó gamer laptopot az MSI,

A belbecs igazi ínyencség: i7-9750H processzor, 32 GB RAM, GeForce 2070 (nem a Max-Q változat, hanem a teljes), 512 GB M.2 SSD, 240 Hz-es Full HD IPS kijelző, Killer hálózati vezérlők mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli oldalon. Impresszív, nem mondom – de a 240 Hz-es kijelzőt nem igazán értem. Az odáig rendben van, hogy maga a vas nagyon szépen teljesít, de 240 képkockát másodpercenként kitolni egy asztali gépnek is a becsületére válna. Aki nem hiszi, számoljon utána: ez pontosan ugyanannyi pixelt jelent másodpercenként, mint 4K felbontáson 60 fps-sel játszani (számításaim szerint 497 664 000-t). Overwatchban a nyugisabb jeleneteknél láttam, hogy a 160 fps környéke megvan, intenzívebb akció közben ez 120 környékén mocorgott inkább.

A turbó gomb itt is megvan, így a 3D Mark eredmények is kétszer futottak le: a turbós Time Spy és Port Royal eredmények nem sokkal magasabbak a turbó nélküli Time Spy és Port Royal eredményektől – a zajszint viszont jelentősen rosszabb előbbi esetben. Hogy az a pár százaléknyi plusz teljesítmény megéri-e ezt a szónikus támadást, mindenki döntse el maga – hogy kontextusba helyezzem: a másik szobában játszogató lányom megkérdezte a feleségemtől: „Anya, mi ez a süvítés?” (az ajtó csak behajtva, de nem bezárva volt, ez tény). A normál zajszint egy ilyen erős géphez képest elfogadható, de csendesnek nem tudnám mondani – ha felpörög, az zavaró lehet, de szerencsére terhelés nélkül csendben marad. A méréseket bekapcsolt turbóval végeztem ezúttal is, eredmények a galériában mellékelve – az tisztán látszik, hogy a gép a kompromisszummentes átlag 60+ fps-re van kigyúrva, és az RTX effektek is vállalható sebességvesztést jelentenek DLSS-sel kompenzálva. Persze ha valaki hajlandó engedni a minőségből egy kicsit az ésszerűség mentén, ez simán feljebb tornázható; esetleg kompenzálható a csendesebb működés, ha nem élünk a turbó gomb adta lazább TDP korlátokkal. A jó öreg 64 fős Battlefield V multi teszt alatt turbóval a 4 GHz-ről rajtoló processzor olyan 3,3 GHz környékére esett vissza, míg turbó nélkül 3,1 környékén mocorgott kb. 90 fokos CPU package hőmérséklet mellett. Furcsállom kicsit, hiszen a nagyobb kasztni alapján azt gondoltam, jobban fogja tudni hűteni az ehhez méretezett borda-hőcső-ventilátor triumvirátus a szerkezetet, de aztán lehet, hogy a 2070 hőtermelése ennyivel több egy 1660Ti-hez képest.

A cikk elején lévő kérdésre a válaszom pedig az, hogy levett – de nem eléggé. Magyar árat a cikk írásának pillanatában nem találtam, de olyan 800 ezer forint környékére saccolom ezt a kiépítést. Ahhoz képest ez jó ár, hogy a hasonló teljesítményű, más márkájú gépek ezt közelebb az egymillióhoz tudják... De ugyanakkor ott van friss emlékként még mindig a GL65, amely feleennyiért ad kicsivel kevesebbet (a mobil 1660 Ti elég közel van a mobil 2070-hez, mínusz raytracing – ami még mindig csak bevezetés alatt álló technológia igazából), 15” méret 17” helyett (bár emiatt könnyebb is), és „csak” 120 Hz-es kijelző a 240 helyett. Ez utóbbi mobil fronton szerintem még erősen értelmetlen: a mögé megkövetelt hardverteljesítmény egyszerűen notebookban még mindig irgalmatlanul drágán létezik csak (ha egyáltalán); haszna pedig kérdéses: szénné butított grafikájú e-sport játékokban valószínűleg elő lehet hozni, de általában véve 120-144 Hz fölé menni már nem igazán hoz érezhető javulást szerintem. Ezek a tüskék azok, amelyek miatt ez a meggyőzés nem sikerült igazából – bár az érdemei és produktuma előtt fejet hajtok és elismerem. Lebeszélni persze nem akarok senkit erről a gépről, ha a fentiek tükrében mégis megtetszene neki: a GE75 remek gép, csak ár/érték viszonylatban akadnak jobbak nála – még házon belül is.