Ah, Descenders. Féktelen száguldás le a lejtőkön, hajmeresztő trükközések az ugratókon, kötetlen kóborlás a természet lágy ölén – kedvtől, beállítottságtól függően bárhogy játszhattuk ezt a gyöngyszemet ezidáig PC-n és Xboxon. A terv pedig az volt, hogy a japán gépek is kapjanak portot: a PlayStation 4-es megérkezett, a Switch verzió egyelőre várat magára.
Tehát újból felcsatoltam a sisakom és felpattantam az MTB bicómra. És aztán néztem egy nagyot... A PC verzióval (természetesen megfelelő gép esetén) semmi gond nem volt, itt viszont van, és nem is annyira kicsi. Xboxom nincs (arról nem tudok nyilatkozni), csak egy egyszerű kis Slim PlayStation 4-em van, és amit láttam, az elszomorított... Ez a játék üvölt a stabil 60 fps-ért, itt viszont a 30 sincs meg mindig: rengetegszer beröcög, belassul 20 fps környékére – ami mondjuk az erdei részen (ahol a fák mennyisége miatt amúgy is jobban dolgozik a gép) eléggé hátrányos, hiszen ha épp száguldunk, penge reflexek kellenének a kitéréshez. Vagy akár a trükközéshez, bármilyen terepről is legyen szó. Az első napos javítás valamennyit segített a dolgon, de messze van ez még sajnos az igazitól – de a jelek szerint van remény. Kezdek félni a Switch verziót illetően... Meg nagyon remélem, Prón legalább rendben van a dolog.
A grafika nem sok butításon esett át, de azért látszik, hogy némi kompromisszumot kellett hozni. Cserébe viszont a teljes élményt megkaptuk, az eddigi plusz tartalmakkal együtt. A zene továbbra is üt (persze ehhez bírni kell a jófajta drum&basst), a hangok picit vérszegények, de a multis bővítés működik – mehetünk szépen egyszerre is a pályákon. Az irányítással sincs gond, már amikor épp nem lassul be a játék futási sebessége, de (emiatt is) azért PC-n jobb.
Descenders teszt – Két keréken hegyen-völgyön-sivatagban-fjordokon át…
Kilépett a korai hozzáférésből a mountainbike-játék.
Sajnálom, hogy a Sony alapgépének tulajdonosainak okozni fog most még kellemetlen perceket a Descenders, mert kár lenne őket kihagyni a mókából. A játék a mai napig nagyon szórakoztató, a procedurális pályagenerálásnak köszönhetően kvázi megunhatatlan, az ára is kellemes – és talán sikerül kipofozni hamar ezt a kisebb problémát. Továbbra is csak ajánlani tudom a fentiekkel dacolva és a bizalmat a fejlesztők felé meglelőlegezve.