Sose késő
Combat missionál jobb a theatre of war széria, élethűbb és szebb.
Másodsorban van mikro menedzsment, magyarul felvehetők fegyverek, kiegészitők,lőszerek...még a kilőtt harckocsibol is kivehető a géppuska és mondjuk felszerelhető egy oldalkocsis motorra,stb....igy sokkal több egy egy csata lejátszása/élvezete....men of war is ezért jo,az ostfrontos legujabb tagjárol meg csak szuper kifejezéssel lehet élni,
Múltkor épp arról lamentáltam az Order of Battle tesztelése kapcsán, hogy milyen kevés játék dolgozza fel a csendes-óceáni hadszínteret – erre pont az egyik kedvenc stratégiámból jelenik meg új epizód, amelynek témája Japán távol-keleti tevékenysége a '30-as évek végétől egészen 1945. december 31-ig. A dátum nem elírás, hiszen ahogy az előző részben, a történelmet itt is – bizonyos korlátok közt – magunk írjuk.
Az eredeti WarPlan cikkhez képest azért sok újdonság nincs, az abban leírtak tökéletesen megállják a helyüket most is, így ez a leírás inkább az előző kiegészítése, és a kettőt érdemes együtt olvasni. Természetesen kapunk új kampányokat (amolyan tutorialként az 1937-es II. japán-kínai háborút, illetve többek közt a teljes távol-keleti frontot Pearl Harbortól kezdve). A hangsúly áttolódik a haditengerészetre, az ellátási láncok támadására/védelmére, az eredeti WarPlanben megszokott nagy hadműveletek helyett itt inkább békaugrásban, szigetről szigetre fogunk harcolni.
A WarPlan egy klasszikus hex-and-counter játék: hatszögekre osztott térképen kell tologatnunk számmal jelzett hadosztályokat, hadtesteket, flottákat és más, grandiózusan hangzó csapattesteket, miközben ügyelnünk kell arra is, hogy a hátországban és az utánpótlással minden rendben legyen.
Az eredeti cikkben kevesebb szót ejtettem az ellátásról, ennél jobb alkalom pedig nem is lehetne rá, hiszen rengeteget fog fájni a fejünk emiatt. A hadseregünk folyamatos ellátása létfontosságú, mert bár néhány körig kibírják, ha nem kapnak utánpótlást, a csapataink harcértéke (effectiveness) jelentős mértékben romlik. A harcérték továbbra is talán a legfontosabb attribútuma egy egységnek – minden csapatmozgatással, támadással, védekezéssel csökken a harcérték, és ezt csak a körök végén kapott utánpótlással (és kisebb mértékben a parancsnokság által küldött teherautókkal) tudjuk visszatornázni elfogadható szintre. Nem csupán támadni nem tudunk hatékonyan, de a csökkent harcértékű egységeink könnyebben visszavonulnak, rosszabb esetben megadják magukat.
A térkép minden hexája bizonyos szintű ellátmánnyal bír 0-9-ig – általában minél messzebb van a hatszög a fő ellátási forrástól, annál alacsonyabb ez az érték. Itt jönnek képbe a vasutak, amelyek akár a legtávolabbi hexába is maximális ellátást képesek vinni – amennyiben sehol sem szakad meg a „lánc”. Márpedig ez a lánc hajlamos megszakadni, köszönhetően a partizántevékenységnek vagy akár az időjárásnak. Előbbit csak komoly megszálló csapatokkal tudjuk féken tartani, ami abszolút jól modellezi a hódító csapatok problémáját a már elfoglalt területeken – a Szovetunióban harcoló magyar csapatoknak keserves harcai sajnos remek példák rá.
Mivel sokszor kell szigeteken harcolnunk, a kikötők elfoglalása és az utánpótlás szállítása abszolút létfontosságú. Itt jönnek a képbe a konvojok, amelyek roppant sebezhető részei hadigépezetünknek, ezért nagyon komolyan kell figyelnünk rájuk. Ráadásul az se mindegy, hogy milyen kikötőkről van szó: a kisebbek jó, ha egy hadosztályt el tudnak látni, míg a nagyobbak akár teljes hadseregeket is képesek magas harcértéken tartani. Ebből a szempontból fontos még a haditengerészetünk is: néhány hexa távolságra képesek ellátni egy hídfőállást – ezt a képességüket sokszor fogjuk igénybe venni.
A legnagyobb újdonság a WarPlan Pacificben a hírszerzés, a COMINT. Nem kell valami nagyon bonyolult dologra gondolni, de mégis érdekes színfoltot ad a játékmenethez. Mind Japán, mint a szövetségesek COMINT-pontokat kapnak körönként a gazdasági teljesítmény és egy randomgenerátor alapján. Ezt háromféle akcióra lehet felhasználni. Első a kódfeltörés, amelynek köszönhetően több információt kaphatunk az ellenség csapatairól, mozgásáról. A második ennek ellentettje, a saját titkosításunk fejlesztése, ami az első hatást hivatott ellensúlyozni. Harmadik felhasználási módja egy különleges egység létrehozása, amely bizonyos területen belül juttat minket hasznos információhoz az azon tartózkodó ellenséges egységekről. Ismét egy aspektusa a háborúban, amelyet a WarPlan a maga egyszerű módján, de szórakoztatóan lemodellez.
A WarPlan Pacifichez ismét egy 100+ oldalas, rendkívül hasznos kézikönyv jár, amely nélkül szerintem esélytelen megtanulni a játékot. Szerencsére ettől függetlenül azért nem túl bonyolult, valahol félúton van a Panzer Corps/Order of Battle sorozatok és mondjuk a szintén általam tesztelt Strategic Command között. Mindenkinek csak ajánlani tudom, akinek pedig van kedve egy kis multihoz, ne fogja vissza magát, nyugodtan írjon rám.
A tesztpéldányt a játék kiadója biztosította.
