
Nem is olyan rég járt nálam a Philips igencsak impozánsra sikerült 27M1N5500ZA monitora, amely igencsak jó benyomást tett rám. Ha úgy vesszük, ez a mostani, 24M1N3200VS modellszámú darab tulajdonképpen a másik véglet a holland eredetű, de mára Hong Kong-i márkának. Vajon a „karcsúsítás“ mit jelent jelen esetben pontosan?
A technikai adatokat nézve már látszik, hogy pár centit és pár pixelt mindenképp: 24” képátlóhoz 1920*1080 felbontás társult, de a frissítési gyakoriság maradt 165 Hz. Ami már nem látszik első blikkre, az a panel típusa: ez VA lett – a színei szerencsére úgy is egész jók, hogy „csak“ 87,5%-át fedi le az Adobe sRGB színtérnek és nincs HDR. Grafikai munkára így nem annyira alkalmas, viszont a szórakoztatáshoz bőven elegendő, és egész pontosnak tűnő színeket tud.

A bemeneteket tekintve nem is állunk rosszul: 2 db HDMI 2.0 mellett 1 db DisplayPort 1.2 van, és a PlayStation 5 konzolom is meg tudta hajtani 120 Hz-en. Két alapszintű hangszóró és egy 3,5 mm-es fejhallgatócsatlakozó képviseli a hangtechnikai részt – maradjunk annyiban, hogy nem baj, hogy van, de egy rendes hangszórópárt nem vált ki. A nyak pedig csupán a panel döntését teszi lehetővé – nagy kár, hogy legalább magasságállítás nincs. Összességében véve nem rossz ez így, na de mit mutat a gyakorlat?

Philips Momentum 27M1N5500ZA monitorteszt – Gamer nyakkendőben
A visszafogott külső mögött szinte tökéletes belső dolgozik.
A kis ufónál sajnos kibukott a Philips 24M1N3200VS legnagyobb problémája: elég nagy az utánhúzás mértéke (azaz a pixelek nem alszanak ki elég gyorsan). Hozzátenném: önmagában ettől még nem lesz rossz maga a monitor, csak épp a felhasználási területe szűkül be kissé... És játék közben legfeljebb eleinte tűnhet fel, amikor kifejezetten figyeljük.
Konkretizálva az imént leírtakat: horrorjátékoknál bizony eléggé zavaró lehet a sötét háttér előtt „kondenzcsíkot” húzó lámpafény vagy bármilyen más kontrasztos dolog. Más műfajban legfeljebb egyfajta sajátos enyhe elmosódásnak látjuk, ha figyeljük: például autókázásnál vagy pörgős akciónál. Nekem ez utóbbi esetekben nem volt bajom vele, és pár perc után, amikor már nem kifejezetten a képminőséget vizslattam dioptriás sasszememmel, fel se tűnt...

A szokásos tesztmeccset lefutva Overwatch alatt abszolút vállalható, sőt, tetszetős (a fentebb írtakkal együtt is), folyamatos kép volt végig – nem ezen múltak a killjeim. Kevésbé harsány színvilág mellett ez az utánhúzás kisebbnek tűnik amúgy, ahogy kivételesen megnéztem Counter-Strike: Global Offensive alatt is. A Resident Evil 2 viszont egyértelműen nem mutatott túl jól. Egyrészt a már emlegetett utánhúzás jelensége itt feltűnőbb volt a fentebb részletezett okok miatt; másrészt az panel elektronikájának egyszerűbb mivolta is kiütközött, ugyanis a finom átmeneteknél némi sávosodás volt megfigyelhető – de szerintem nem volt vészes mértékű, láttam már rosszabbat. A 70-75 ezres árcímke nem vészes, kategóriájában körülbelül innen indul a többi versenyző is.
Alapvetően nem sikerült rosszul a Philips Momentum 24M1N3200VS, de talán még némi finomhangolást elbírt volna a panel és az elektronika – nem is annyira a sávosodás miatt, mert az bőven a tolerálható szinten belül van, hanem emiatt a fránya ghosting okán, mert az már határeset. Ahogy írtam, horror és egyéb sötétben játszódó zsánerek kedvelőinek nem igazán tudom ajánlani, de esportra, illetve szimulátorozni jó vétel lehet ennyiért.