2015-ben a WRC 5-tel vette át az olasz Milestone-tól a stafétát a francia KT Racing, leánykori nevén Kylotonn, és hét rész után adják tovább a brit Codemastersnek a hivatalos WRC-licencet. Szép ívet írt le, és tulajdonképp a 10. részre egész jól beért a dolog. Talán nem is véletlen, hogy ez a mostani rész, a WRC Generations nem számozást kapott – bár szerintem ennek inkább ahhoz (is) van köze, hogy a WRC autók is megkapták a hibrid technikát, ennek minden sajátosságával.
Vizsgáljuk meg ezt a változást tüzetesebben, hiszen a legnagyobb durranást pont ez jelenti. A csúcskategóriát a Rally1 csoport jelenti, ezek az autók a megszokott módon négykerék meghajtásúak és továbbra is 1,6 literes, sornégyes, 380 lóerős belső égésű motorral is rendelkeznek. Az „is” itt most fontos kitétel, ugyanis bekerült emellé egy 134 lóerős villanymotor is, amelyet kötelező önállóan (azaz a belső égésű motor nélkül) használni a parc fermében; a szakaszokon pedig szabadon eldönthető, hogyan segít be. Érdekességképp még megemlíteném, hogy benzin helyett szintetikus, megújuló forrásból származó üzemanyagot használnak a csaptok az idei évtől, illetve a költségek csökkentése miatt a tavalyihoz képest még több standardizált alkatrészt kellett az autók építésénél használni.
A játékban helyt kapott a Rally2 kategória is, ez a „hagyományosabb” rallyautók felépítését követi – az R5 kategóriát nevezték át tulajdonképpen (1,6 literes, 293 lóerős turbós motor, négykerékmeghajtás), talán ez áll legközelebb a régi WRC kategóriához. Persze itt vannak szokás szerint a Junior WRC tagjai is a visszafogottabb, elsőkerék meghajtású autóikkal is.
A vezetési élmény ezekkel a hibridekkel érdekes módon változott. Három üzemmód közül lehet választani, ezek a rásegítés mértékében, és persze ezzel fordítottan arányosan a rásegítés időtartamában különböznek, és természetesen a fékezési energiát átalakítva tölti az akksit. Aszfalton abszolút érezhető az a plusz, amit az elektromotor ad – lazább, csúszósabb talajon meg odafigyelősebb lett így vezetni, hiszen ezt az erőtöbbletet valahogy át is kell tudni vinni a kerekeknek az útfelületre. Egyszerűbben fogalmazva (és egy abroncsmárka szlogenjét kölcsönözve): az erő mit sem ér kontroll nélkül – ez itt remekül érvényesül.
Igencsak szórakoztató ezeket a versenyautókat vezetni, és bizony szokni kell őket: másképp megy velük a csapatás, mint eddig megszoktuk. Ezt akár a játékon belül is kipróbálhatjuk, hiszen bő 30 egyéb rallyautót is vezethetünk, a klasszikus legendáktól kezdve a nem is olyan régi WRC-kkel bezárólag. Természetesen kormány használata igen melegen ajánlott, de gamepaddel sem vagyunk béna kacsák – bár itt talán a kevésbé gyakorlottaknak érdemes bekapcsolni egy-két segítséget.
Ami pedig a játékmódokat illeti: a karrierre nem sok szót érdemes vesztegetni – gyakorlatilag ugyanazt kapjuk, amit már megszoktunk az előző részek során. A sima gyors versenyek mellett teljesíthetünk kihívásokat is – ez remekül jön olyankor, amikor nem tudunk hosszabb időre leülni a játék elé, de azért szeretnénk egy kicsit csapatni vele. A többjátékos mód pedig kapott egy liga kiegészítőt, ezt játszhatjuk szólóban vagy csapatban: gyakorlatilag napi és heti kihívásokat kell teljesíteni, és bezsebelni az érte járó jutalmakat. Újdonság még, hogy most már tetszés szerint pingálhatjuk ki az autóinkat, és ezt meg is oszthatjuk a nagyérdeművel – illetve mások műalkotásaival is ékesíthetjük szeretett négykerekűinket. Valamilyen szinten összefügg ezzel az az újdonság is, hogy immáron saját csapatot is indíthatunk.
Örök vesszőparipám volt a sorozattal kapcsolatban a grafika és a hang – kell-e mondanom, hogy természetesen (?) ezúttal is kissé felemás élményt kaptunk? A látványvilág kissé hervatag így 2022 végén, de szerencsére a rondától messze van. PlayStation 5-ön kétfajta beállítást kapunk: vagy 2K felbontás mellett 60 fps sebességgel játszhatunk, vagy 4K és 30 fps a menü. Minőségbeli különbség nincs túl sok szerencsére, így érdemes a gyorsabbat választani a reszponzivitás miatt. A hangok meg... Nos, a megszokott módon muzsikál minden: valami ejha, valami ajjaj; azaz nem sikerült koherens színvonalat hozni most sem. Sebaj, szeretném leszögezni: mindezek bocsánatos apróságok, hiszen maga a játék lebilincselő és magával ragadó.
Szomorú vagyok, hogy egy korszak véget ér. Talán pont a búcsú miatt látszik, hogy beleadtak mindent a franciák – és bizony alapvetően remek játék lett a WRC Generations. Szép búcsú ez, és bár a Codemasterset nem kell félteni, azért fel lett adva nekik a lecke.
