Megérkezett a tavaly megjelent Warhammer 40,000: Rogue Traderhez az első kiegészítő, a Void Shadows DLC. Már a tavalyi év játéka összegzésben fejtegettem, hogy a játék utolsó két fejezete kicsit összecsapottnak tűnik, amihez hozzájárul, hogy ekkor tudatosul bennünk, hogy a Koronus Kiterjedés hatalmas térképének körülbelül csak a felén van hasznos tartalom, a többi tulajdonképpen dísz, így adott lenne az irány, amerre bővíteni lehetne a játékot.
A kiegészítő azonban mégsem erre, hanem saját űrhajónkra fókuszál, ami szintén érthető, hiszen itt van ez az elvileg több kilométer hosszú gépezet, több tízezer fős legénységgel, és a bevezető végigjátszása után lényegében csak két szobát látunk belőle, meg még azt a kb. hármat, amelyekben rendszerek közti utazások során a betörő warp szörnyekkel kell harcolnunk.
A Void Shadowsban űrhajónk több helyiségét is szabadon bejárhatjuk: a már ismert tiszti pihenőt, a kommunikációért felelős Asztropatikus Kórust, vagy minden űrhajó elengedhetetlen kellékét, az Istencsászár katedrálisát. Ezek élén kidolgozott karakterek állnak, mint a már megismert Ravor vagy Vigdis, és apróbb küldetésekbe is bonyolódhatunk velük kapcsolatban.
A kiegészítő fő küldetését viszont egy hajónkon működő génlopó (gene stealer) szekta felkutatása jelenti. Ezek hiánypótló ellenségnek számítanak, hiszen egy pályát és egy szöveges eseményt leszámítva nem jelennek meg a játékban, míg a lore-ban komoly veszélyt jelentenek, jelenlétük számos bolygó pusztulását okozta már.
Az igazán nagy újdonság azonban egy teljes értékű, játszható karakter, Kibellah. Ő a hajónkon élő aszaszin szekta egy tagja, és mint ilyen, szintén hiánypótlónak számít a jelenléte, hiszen a Császár bőrszerkós bérgyilkosai eddig egyáltalán nem jelentek meg a játékban. A karaktert teljesen integrálták az alapjátékba, és még románcra is lehetőségünk van.
Mégsem ez a legizgalmasabb vele kapcsolatban, hanem a vele együtt érkező két új karakterosztály, az alap blade dancer és az erre épülő executioner. Az előbbi kimondottan közelharcra épül, mégpedig kardot használva támadások sokaságát zúdíthatjuk az ellenségre. Az executioner pedig damage over time (pl. méreg) státuszokat felhasználva végzi a munkáját. Bizonyos skillek/talentek segítségével minden egyes támadással új státuszokat tehetünk az ellenségekre, a meglévőket pedig aktiválhatjuk.
Namármost a blade dancernek van egy képessége, amellyel akár három-négyszer is meg tud támadni egy ellenséget... Az alaptámadáson túl... Egy ingyenes (AP-t nem használó) extra támadás mellett... Könnyű belátni, hová vezet mindez. (Sok sebzéshez.) Az executioner ráadásul már meglévő karakterosztályok számára is elérhető, így további kombinációk és kísérletezés előtt nyílik meg a lehetőség.
Több apró kozmetikai és kényelmi funkción túl érkezik egy új játékmód is, amit stílusosan Grim Darknak neveznek. Lényegében Ironman módról van szó, vagyis egy mentéssel kell végigjátszanunk a játékot, és ha meghalunk, az tényleg a játék végét jelenti. Az Owlcat Pathfinder játékaiban is volt már ilyen mód Last Azlanti néven. Most annyi változik, hogy nincs megkötve a nehézségi szint, saját beállításaink alapján is nekivághatunk ennek a kihívásnak. Valamint, ha elbukunk, az ezúttal nem törli automatikusan a mentésünket, hanem nyugodtan folytathatjuk a végigjátszást Grim Dark mód nélkül. Ha viszont sikerrel járunk, jutalmul egy achievementet és egy máshogy nem megszerezhető tárgyat kapunk minden további végigjátszás indításakor.
A Warhammer 40,000: Rogue Trader – Void Shadows erőssége egyértelműen az új játszható karakter és a két új karakterosztály, hiszen ezek befolyásolják a leginkább az alapvető játékmenetet. Kibellah érdekes karakternek tűnik, már csak titokzatos háttere miatt is. Az új karakterosztályok jelentette kombinációs lehetőségek miatt pedig hajlok arra, hogy hagyjam mesterlövészemet, és újra közelharcos karakterrel vágjak neki, pedig annak idején ilyennel vittem végig a játékot.