Kereken 30 évvel ezelőtt, 1995. augusztus 24-én került a boltok polcaira a Microsoft Windows 95 operációs rendszere, amely forradalminak nevezhető újításaival hozta közelebb a számítástechnika világát az otthoni felhasználókhoz. A kerek jubileum alkalmából kicsit körüljártuk a fel nem tett kérdést, hogy miért is volt nagy jelentősége a Windows 95-nek.
Egyik fontos momentum, hogy míg az előző Windows, az 1992-ben megjelent 3.1-es verzió még gyakorlatilag egy DOS alatt futtatható program volt, a Windows 95-ben már gyakorlatilag egybeépítették a kettőt (bár elérhető maradt továbbra is az MS-DOS), jelentősen leegyszerűsítve ezzel a telepítést és a használatot: alapból rögtön a grafikus felület indult el, az elénk táruló „asztallal”. Óriási újdonságnak számított akkor a Start gomb és a hozzá kapcsolódó Start menü megjelenése is, amely az előtte a Program Manager ablakaiból elérhető ikonokat váltotta fel. Szintén itt debütált a tálca (taskbar), amelyen az éppen futó programokat láthatjuk, és köztük könnyedén válthatunk. És ne felejtsük el azt se, hogy a Windows 95 „tehet arról”, hogy a billentyűzeteken elkezdtek megjelenni a Windows és Menü gombok.
Nagy technikai előrelépést jelentett, hogy a 16-bites Windows 3.1-hez képest a Windows 95 már hibrid 32-bites operációs rendszer volt, a preemptív multitasking megoldással pedig jobban kontrollálta, hogy az egyes alkalmazások hogyan használják ki a processzort. Ráadásul megjelent a plug-and-play eszközök kezelése, amely az új hardverek illesztését könnyítette meg. Az ezzel kompatibilis kiegészítőkhöz ugyanis csatlakoztatás után a rendszer megkereste a szükséges drivereket, és amennyire lehetett, automatikusan telepítette azokat.
A fájlnevek kezelésénél megszűnt a 8.3-as limit: míg addig 8 karakter lehetett egy fájl neve és 3 karakter a kiterjesztése, az új korlát 255 karakter lett, és a kiterjesztésre nem volt külön szabály, így megjelenhettek például a .html és .jpeg fájlok is (más kérdés, hogy eddigre az emberek többsége valószínűleg már a .jpg-vel azonosította az eredetileg a Joint Photographic Experts Group rövidítéseként elnevezett képformátumot). Egy doom.exe-nél mondjuk a korábbi limit még nem jelentett problémát, de a Lemmings második részénél már nem fért el 8 karakterben a sorszám...
A játékosok számára pedig igen fontos lépés volt, hogy a Windows 95-höz érkezett meg a DirectX technológia (igaz, pár héttel az operációs rendszer megjelenését követően). Ez a szoftvercsomag ugyanis ún. API-kat (programozói interfészeket) biztosított a fejlesztőknek, amelyek segítségével jelentősen leegyszerűsödött a multimédiás alkalmazások és játékok programozása. Előtte ugyanis ahány hardvereszköz volt, annyi különböző programkódot kellett készíteni, a DirectX-szel azonban egységes felület vált elérhetővé. Segítségével például direkt kommunikációs lehetőség nyílt egyes hardverelemek, mint például a video- és hangkártyák felé, amelyeket így sokkal hatékonyabban lehetett kihasználni. És míg például a DirectDraw a 2D-s megjelenítést segítette, a Direct3D-nek köszönhetően a 3D-s játékok is előretörhettek.
És ha már a DOOM említésre került pár sorral feljebb: Sityi kollégám emlékeztetett arra, hogy a DirectX bevezetése kapcsán, a Judgment Day rendezvény keretében Bill Gates az FPS díszletei közé montírozva beszélt arról, miért is jó a játékoknak a Windows 95 és a DirectX. 1995 végén ugyanis több gépen játszottak az id Software játékával, mint amennyire az új operációs rendszert telepítették, így az extra promócióhoz remek hátteret adott a legendás FPS. A DOOM-ból aztán két windowsos verzión is elkezdtek dolgozni a Microsoft megbízásából. A WinDoomot készítő csapatot ráadásul nem kisebb személy, mint Gabe Newell alapította, igaz, ebből végül csak béta verzió készült el. Alex St. John, a DirectX specifikáció megalkotója azonban befejezte a munkát, és így 1996 augusztusában megjelenhetett a Doom95 nevet viselő hivatalos port. (Érdekesség, hogy mindkét említett projekt teljesen házon belül zajlott a Microsoftnál, az id csak az alapanyagot, a motort és a forráskódot biztosította hozzá.)
A Windows 95 megjelenését hatalmas marketingkampány is kísérte, egyes becslések szerint akár 1 milliárd dollárt is elköltött rá a Microsoft. Része volt ennek például egy reklám a Rolling Stones Start Me Up számával, amelyért milliós nagyságrendben fizetett a vállalat az együttesnek – a kapcsolódási pontot természetesen a Start gomb jelentette. De készült egy hosszabb promóciós film is Jennifer Aniston és Matthew Perry főszereplésével – egy évvel korábban indult a Friends, így az első évad után már igencsak nagy ismertségnek örvendtek ők ketten.
Nagy-Britanniában pedig az aznapi The Times lapszám megjelenését teljes egészében a Microsoft finanszírozta, így mindenki ingyen juthatott hozzá – a lapba pedig egy külön Windows 95-melléklet is belekerült. Jómagam olyan szerencsés voltam, hogy azt a hetet pont Angliában töltöttem, és vendéglátómnak köszönhetően sikerült hozzájutni ehhez a melléklethez, amit azóta is ereklyeként őrzök – igaz, a lapok kicsit megsárgultak, de kétségtelenül egy jelentős kortörténeti dokumentum ez a kiadvány. És hogy mi volt a 28 oldalon? Természetesen elsősorban PR-cikkek a Windows 95-ről és annak funkcióiról, valamint hirdetések a hozzá való PC-kről, nyomtatókról és szoftverekről. Játékok terén olyanokat említettek meg, mint a Star Trek: Next Generation, a The Jungle Book, vagy a Windows 95 Plus Packban megjelent flipper.
A kampány eredménye pedig magáért beszélt: az 1 milliós eladást 4 nap alatt érték el, míg az első évben 40 millió példány talált gazdára (tízszerese a Windows 3.0 első éves eladásainak). Ezzel 1998-ra (amikor a Windows 98 váltotta a rendszert) 57,4%-os piacé részesedést ért el a Microsoft az asztali gépek operációs rendszereinek piacán.
A fejlődés pedig azóta is töretlen (még ha nem is mindenki ért egyet egy-egy újdonsággal), és néhány évente kapunk egy új Windows verziót. Vannak köztük népszerűbb (Windows XP, Windows 7) és kevésbé kedvelt (Windows Me, Windows 8) évjáratok, de az vitathatatlan, hogy a Windows 95-tel indult meg az igazán jelentős népszerűségi emelkedése a Microsoft operációs rendszerének – és ettől kezdve indult fellendülésnek az otthoni számítógéphasználat is.
