Ne maradj le híreinkről és cikkeinkről, kattints ide, és állítsd be saját forrásként a PlayDome-ot!
Közel tíz évvel ezelőtt még én is szerettem volna elhinni, hogy a VR, vagyis a virtuális valóság lehet a következő nagy trend a videojátékok történetében. Mert bár a technológia már sokkal régebben is létezett, értelmezhető minőségben és formában csak akkoriban kezdett terjedni. Ám két dolog végül mégis derékba törte a VR reneszánszát. Egyfelől máig indokolatlanul drágák a komolyabb headsetek és a gyártók nem is mutatnak hajlandóságot, hogy ezen változtassanak. Másfelől két kézen meg lehet számolni, hogy az elmúlt tíz évben hány tényleg minden szempontból jó és igényes játék született VR-ra. Nos, utóbbiak szűkös táborába tartozott a 2018-as Moss, valamint 2022-es folytatása, a Moss: Book II. Mindkét játék kizárólag VR-ra készült el, azon belül több szettre is. Ám a fejlesztő Polyarc is megérezhette, hogy ez a játék jóval többet érdemel annál a szűk rétegnél, akikhez a VR-on keresztül eljuthat. Így elkészítették a mindkét játékot magába foglaló Moss: The Forgotten Relicet, amely immár hagyományos formában hozza el nekünk Quill, a kisegér kalandjait.
A Moss főhőse tehát egy erdei kisegér, aki nagy kalandra indul az erdőbe és azon túl. Apró kardját és hátizsákját magánál tartva vág neki a kalandnak, hogy kiszabadítsa elrabolt bácsikáját. A birodalmat, amelyben él, egy tűzokádó kígyó, Sarffog tartja rettegésben, vele is le kell számolnia. Ám eközben egy titokzatos erő, az Arcane is fenyegeti a világot, amely ellen szintén Quill az egyetlen, aki felveheti a harcot. Szerencséjére azonban küldetésében nincs egyedül, ugyanis mi, az olvasó is segítségére lehetünk. A játék ugyanis tulajdonképpen egy elmesélt rege, amelyet egy ódon könyvtárban találunk. Az olvasó nemcsak szemlélője az eseményeknek, hanem aktív résztvevője is, akit Quill is lát, mint entitást az erdőben.
A játékmenet tulajdonképpen erre a kettősségre épül. Egyfelelő Quillt irányítjuk, akivel meg kell küzdenünk az ellenségekkel, mechanikus rovarokkal és hasonlókkal, illetve őt kell keresztül navigálnunk a pályákon. Ám ezek a pályák tele vannak leküzdendő akadályokkal, fejtörőkkel. Ezeket a kisegér egyedül képtelen lenne megoldani, itt jön képbe az olvasó, aki képes tárgyakat mozgatni vagy épp megállítani, így építve utat Quill számára. Szóval a játékban hol az egérkét irányítjuk, hol pedig a környezetét formáljuk. E téren a mostani játék mutat rá a legjobban, hogy mennyire felesleges volt ezt annak idején VR-ba gyömöszölni. Mert az olvasóként ott is minden pályát csak egy bizonyos szemszögből láthattunk, azon belül a tárgyakat tudtuk picit könnyebben mozgatni mint most. De kontrollerrel a hagyományos vezérlés is tökéletesen működik, abszolút nem hiányzik, hogy fejünk forgatásával mozgassuk az egyébként is keretek közé szorított kamerát.
A Moss: The Forgotten Relic nagy mutatványa tehát az, hogy elhozta Quillt a sokkal szélesebb közönségnek. Ez mindenképpen örömteli, pláne úgy, hogy mindkét kalandja (ami voltaképpen egy nagy kaland) benne van a csomagban. Ugyanakkor ezen kívül más egyebet nem igen tud felmutatni az új kiadás. A grafikát némileg gatyába rázták, de azért érezhetően eljárt már felette az idő. Persze ettől még a cuki kisegér kalandjai igenis jól festenek a képernyőn. A VR mellőzésével átalakították az átvezető videókat, illetve a kamerakezelést is. Tartalom terén a két játék mellett annak DLC-i is benne vannak a csomagban, a készítők pedig gondoltak azokra is, akik csak az ügyességi részekre és a történetre fókuszálnának: számukra a harci jelenetek átugorgatók.
Ezt nyújtja tehát most a Moss: The Forgotten Relic. Mindenképpen nagyon pozitív, hogy a Polyarc vette a fáradtságot, és elkészítette a játékot hagyományos formában is. Quill kalandja teljes mértékben megérdemli ezt a kis törődést, és így sokkal szélesebb közönséghez is eljuthat. Egy könnyed, egyszerű platformer cuki karakterrel, igényes történetmeséléssel. Tökéletes kikapcsolódás egy fárasztó nap estéjére – végre VR nélkül.
