tegnap megérkezett az Assembly és egyből meg is néztem: kínai nyelv/angol felirat.
Nos... Az első 30 perc az olyan, hogy beszartok. Szinte azt mondhatnánk, hogy odaveri a Ryant is kiömlött belek tekintetében. Sőt - ezt az első lelkesedés elmúltával konstatáltam - hiteltelenségben is:
Nem nagyon hiszem, hogy az órák óta célon tartó és elbújt orvlövészt egy baka, fordulásból, kapáslövéssel homlokon lője. Az is látványgyanus, hogy a kézigránátot dobó ellenség csuklójának eltalálása esélyes és nem csak megsebesül, de gránátostul, leszakad és visszahullik az ellenséges állásokba.
Azt is nehezen hiszem el - bár nem vagyok orientalista - hogy Kínában ilyen individuális hozzáállás volt a katonákhoz: piszok képzett, elit kommandós az utolsó baka is. A harc közbeni mozgásuk megszégyeníti a mai Delta Force-t is, pedig 1945-ben járunk...!
Másrészt meg tök érdekes, hogy - bár tanultunk róla - gyakorlatilag fingom sincs a kínai polgárháborúról. Hogyan lehet az, hogy a nemzetieknek tök jó állapotú amcsi fegyverei vannak, meg Patton harckocsiaik? Ráadásul ugye a régi háborús filmekben azért használtak királytigris helyett Patton-t mert abból volt nekik raktáron csomó. Na de a kínaiaknak (2008-ban) honnan van csomó Pattonjuk, hogy ezzel imitálják a Sherman-t?
A film maga fél óra után leül. Vagyis átmegy drámába. Véget ér a háború és az egyik túlélő bóklászik Kínában és keresi a bajtársait. Namost azt is nehezen tudom elképzelni, hogy Kínában a szólás- és egyéb szabadság 1955-ben a mai magyar állapotokat tükrözné: kis rendőri brutalitás, de alapvetően, mindenki azt csinál és oda megy ahova akar. Szóval azt hiszem - bár valamennyire a koreaiak is benne voltak a stábban (és akkor megvan, honnét vannak a Patton-ok) - azért eléggé rajta van a filmen a mai kínai cenzúra. Vagy totál nem tudjuk mi van/volt ott a fal túloldalán.
A sok hülyesége ellenére érdekes film. Megérte az árát.
Megrendeltem amazonról a Desert Fox, Desert Rats (2 in 1) DVD-t.
Eddig csak a Desert Fox-ot néztem meg, de ez egy jó film.
Az a klassz a 60-as évek előtt készült filmekben, hogy még fekete-fehérek és ezért meg se próbálnak T-34-esből átalakított Tigrisekkel dolgozni, hanem simán bevágják az archív felvételeket, amik a film dramatrurgiájába illenek. Egyébként (ezeket leszámítva) a film egy színdarab, amit studióban vettek fel. De ezzel együtt jó.
Remélem ma meg tudom nézni a Rats-t is.
Szintén megrendeltem az amazonról az Assembly c. filmet. Nem tudok róla semmit, csak a trailere fogott meg, illetve mintha a Brotherhood of War készítői csinálták volna és mivel az nagyon tetszett, kíváncsi vagyok erre is. Ez a csomag még nem érkezett meg, de ha megnéztem, majd jelentek.
Azaz Petyo, jól mondod a címet! Egyszer valamikor "száz évvel ezelőtt", a 90-es évek elején láttam vagy az m1-en vagy a duna tv-n! Azért jó lenne, ha ezeket is egyszer kiadnák dvd-n, nemcsak a szutyok amerikai akciófilmeket!
"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111
Ma este 21.50, Duna TV, SZTÁLINGRÁD! (Még jó, hogy a foci eb kellős közepére rakták be...)
Lacko! Szegény nagyapid!"Korrektek" voltak nagyon a rohadékok.
Egyszer az egyik Sára-filmben voltak ilyen visszaemlékezések, hogy a szegény honvédek kezeit puskatussal baszkodták szét a németek, amint a teherautóra szerettek volna felkapaszkodni. Nagyon felment bennem a pumpa, amikor ezeket mesélték az öreg bácsik.
Köszi, már megyek is meló után megnézni, itt van tőlem 300 méterre az egyik alexandrás könyvesbolt!
"Jó" jelenetek lehettek, amiket leírtál, a német pilótával kapcsolatban kétségem sincs, hogy mit csinálthattak vele a duncerque-i angolok...
Hülye Hitler: ott jól elbaltázta, hogy arra az idióta Göringre bízta a végső megsemmisítést, miközben a szövik a Dinamó-hadművelettel kimenekítették mindazon katonákat, akik később bázisát adták az újraszerveződő brit haderőnek. Elbizakodott, nagyképű német mentalitás...
Visszatérve a srácra: gondolom mi sem éreztük volna másképp a kilátástalanságot, ha az orrunk előtt verik szét a saját bajtársainkat és bombázzák porig az országot. Mit élhettek meg eleink, 45 elején, tavaszán...?
Az Alexandra könyváruházban volt 900Ft-ért.
Ha Fehérváron nincs Alexandra, akkor szerintem online is lehet rendelni. (megnéztem és két Alexandra is van nálatok)
"Ritka lehangoló egy könyv..."
Igen. De a film azért nem annyira. De ez nekem jó volt...
Külön klassz, hogy nem szarakodtak T-34-esből átalakított Tigrisekkel (mint a Neretvában), hanem ezek az ócska szar francia tankok vannak benne (de gondolom ezek eredetiek).
A Bf-109-esek azok bénák, mert ezek valami civil sportrepcsik átfestve. De vannak benne piszok jó jelenetek: amikor a Messerek szarrálövik a parton zsúfolt angolokat és végül egy Messer kigyullad, pilóta kiugrik: és mutatják (fentről), ahogy ernyővel esik le a partra és ott meg várják őt az angolok. Kemény jelenet.
A "Két nap az élet"-et azt nem a Robert Merle-féle regényből cisnálták? Mert ha igen, akkor olvastam én is, még valamikor gimis koromban. Ha jól emlékszem, akkor a végén meghal a srác. De ez valami régebbi film lehet Lacko, hogy Belmondo a főszereplő?
Két DVD-t vettem a hétvégén: Neretvai csata és Két nap az élet.
Azt hiszem a Neretvairól konrad már elmélkedett ebben a fórumna. Én csak annyit tennék hozá, hogy hivatalos DVD-hez képest a képminőség a 6szor átmásolt VHS mínőséget sem éri el. A másik problémám az volt, hogy nehezen tudtam azonosulni a főhősökkel, akik élve megnyúztak komplett magyar faluvakat, a bukovinai székelyekből pedig jellegpontként azóta is használható hullahegyet építettek.
A másik érdekesebb volt. Még gyerekkoromban olvastam a könyvet és az rémlett, hogy borzasztóan unalmas. Illetve, hogy folyton azon filóznak benne, hogy 77-esekkel, 88-asokkal, vagy 99-esekkel lövik-e őket a németek.
Ehhez képest a film még izgalmas is volt. De komolyra fordítva a szót: ez egy jó film. Több szempontból is! Egyrészt a képi világa bajnok. A korabeli filmeket simán veri, de a maiaknak is erős kihívója. Másrészt remekül van felépítve az egész. És ami a fő: tökéletesen visszaadja a hangulatot, amiben Franciaország a vereség idején volt: a mindenmindegy-et, meg a hogyan gazdagodjunk meg a németekkel kollaborálvát is.
Érdekes, hogy én úgy emlékeztem, hogy az angolokat sokkal taplóbbnak állítja be a könyv, mint ez a film. Illetve, hogy nekem a főhős sokkal kevésbbé volt szimpatikus, mint Belmondo most.
Szóval míg a Neretvát nem ajánlom, addig ezt minden kedves topiklátogatónak különösen.
Egyébként ha ERRŐL az oldalról letöltitek a "Russian sadism in facts" linket, akkor látható a nagy orosz hadsereg "rendteremtő" szándéka Csecsenföldön. Csak ERŐS IDEGZETŰEKNEK, tényleg durva!
Ez a második csecsen háború egy híres ütközetéről készült. Nem láttam a filmet, nem tudom, mennyire követi a valóságot, de egy 90 fős orosz ejtőernyős századot Ulus-Kert mellett bekerítettek a csecsenek (köztük mudzsahed önkéntesek külföldről) és megsemmisítettek (csak hat orosz túlélő volt).
Igen, egy-két ilyen eredeti felvétellel én is találkoztam, amit vagy a ruszkik vagy a csecsenek készítettek. Mindenképpen megszerzem a filmet, mert kíváncsi vagyok mennyire "összeegyeztethető" a film, mondjuk egy Anna Politovszkaja "A második csecsen háború" c. könyvével.
Ez Csecsenföld (mondja is az elején a katona hogy Kaukázusban) Az orosz filmiparban ez aktuálisabb és populárisabb táma Afganisztánnál. A youtube-on sok minden korlátozva van, de más videomegosztó oldalakon vannak fenn elég durva eredeti háborús felvételek is onnan, jó néhány csecsenek által készített is.
Egyébként darabolva az egész film is fenn van a youtube-on.
9-edik hadosztályt látta esetleg valaki? Állítólag eléggé támogatta az orosz hadsereg technikailag a filmet, bővebben tud valaki írni róla valamit? Érdemes megnézni?
"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111
Én most láttam először ezt a trélert! (Köszi az ajánlót Petyo!) Ez afgánéknál játszódik, esetleg csecsenföldön vagy hol? (Máshol nem nagyon tudom, hogy harcolt volna a RA!)
Jó lenne megtudni az angol címét is, hátha meg lehetne rendelni. Egyébként szívesen megnézném, főleg úgy, hogy a mai katonai filmvilágot az amerikai túlsúly tölti ki.
DREZDA Bár német filmről van szó, mint hogyha a rendezők egy az egyben átvették volna az angolszász filmipar kliséit: egy szerelmi háromszögön keresztül bemutatni egy ilyen brutális, szörnyű és indokolatlan "haditettet", merő botorság, főleg egy pár évvel ezelőtti "Pearl Harbour" után, amely ugyan tartalmazott nagyszerű - pc-s eljárással megspékelt jeleneteket -, de mégis egy nyálas valamiben porladt szét. Úgy látszik manapság ilyen horderejű, tematikus filmeket képtelenek úgy megcsinálni, hogy ne legyen benne valami love story...
A "Dresda" c. film sem történetében, sem dramaturgiájában nem volt képes felnőni ahhoz, amit be szeretett volna mutatni: ugyanis ahelyett, hogy a valós szenvedéseket és az oktalan bombázás (katonai, politikai) okait firtatná, elvész a nyálas-szenvedélyes-szerelmes posványban. Kétségtelen, a filmben vannak jó effektek, amikor az angol bombázókat mutatják, alattuk az égő várossal (amelynek a valóságos poklát már 300 km távolságból látták a közeledő repülők), de mindezt feledteti a hihetetlen és átlagsztori: az események előtt egy angol bombázó parancsnokot és legénységét lelőnek, a srác sikeresen földetér. Ugyan a helyi lakosok meglövik, de valahogy bevánszorog a városi kórházban. Itt - egy echte náci család lánya, aki önkéntes szolgálaton lévő nővér - felfedezi a bujdokló angolt, akinek először segít, majd össze is fekszik vele. Unalmas periódusok váltják egymást, mígnem eljön a bombázás, 45. február 13-14. A képsorok szomorúak, de valahogy mégsem jött át az, amit elvártam volna.
A bombázást megelőzően van egy bejátszás - amolyan fél perc -, amikor egy angol tiszt firtatja annak értelmét.(Stratégia, katonai támaszpont, logisztikai központ hiánya!) Erre a parancsot kiadó főtiszt azt válaszolja: jusson eszébe Coventry...
A film legjobb és egyben legszebb jelenete, amikor a végén egy eredeti filmbejátszással bemutatják a lerombolt "Frauenkirchen" katedrális újraszentelését, 2005-ben...
Már nem árulják... (Utánnanéztem a neten...) Az a baj, hogy ezeknek a DVD-knek az árusítási (forgalmazási) joga egy idő után lejár. Így jártam az Istenek és tábornokok c. filmmmel is.
Srácok! Cirka egy hete, a duna tv-n látta valaki "A 2. világháború - német szemszögből" című filmet?
A cím csalóka, ugyanis nem doksi, hanem egy közel két/két és félórás filmről van szó. 45 telén, valahol az orosz fronton fogságba esik egy német alakulat, akiket "rapid" gyorsasággal Szibériába visznek, annak is a legészakibb, Alaszkával határos gulag táborába. A film megérintően mutatja be a vagonokban eltöltött szenvedéseket, ahogy a saját vizeletüket isszák a német katonák és az utazás során tizesével halnak meg. A film középpontjában egy német tiszthelyettes áll, aki őrizve felesége és kislánya fényképét megfogadja, hogy mindenképp visszamegy hozzájuk. Egy elhagyatott szénbányában és táborban kötnek ki, ahol a terrorista NKVD-s állomány felügyelete alatt kell dolgozniuk, embertelen körülmények között. Főszereplőnk 1-szer, majd 2-szor is próbálkozik a szökéssel (minden alkalommal lebukik), majd harmadjára a német tábori orvos segítségével sikerül megszöknie...a végeláthatatlan Szibériai hómezőkön. Szenvedés, hallucináció, kiszolgáltatottság jellemzi a film ezen perceit, miközben az NKVD utána ered a főszereplőnek. Szörnyű szenvedések és éhhalál közepette egy eszkimó törzs talál a katonára, akik több hetes ápolás és gyógyítás után talpra állítják a srácot. Mindeközben hírt kapnak arról, hogy az NKVD már a közelben van, ezért menekülnie kell.
Az eszkimóktól kap egy gyönyörű és hűséges szamojéd ebet, akivel eljut a már fenyvesekkel tarkított, enyhébb éghajlatú Szibériába. Itt megismerkedik két vadásszal, akikkel kalandos körülmények között eljut egy fakitermelő telepre, ahol munkát kap: azt hazudja, hogy Szocsiba kell eljutnia - ahol az okmányai is vannak - ezért felkerül egy fenyőfákat szállító vonatra, fékezőnek. Már lassan a nagy Szovjetunió déli határánál járnak, amikor az őt üldöző NKVD-s alakulatok egy állomáson megállítják a vonatot: menekülnie kell, ami sikerül is, de hűséges kutyáját lelövik, miközben őt védelmezi.
A következő képkockák már az Iránnal határos területeken játszódnak: főhősünk itt kapcsolatba kerül egy zsidó(!) lakossal, aki bár tudja, hogy német hadifogolyról van szó, mégis segít neki és szerez útlevelet! A német katona ugyan eljut a Szovjet-Iráni határtátlépő zónába, de itt az irániak letartóztatják... Szenvedés az iráni börtönben, mígnem kiderül, hogy a nagybátyja egy Iránban szolgálatot teljesítő diplomata, aki nem emlékszik a saját unokaöccsére. Szembesítés következik, ahova a diplomata nagybáty elviszi a családi fotó archívumot: főhősünket így tudja azonosítani, hogy az az albumból felismeri a rokonokat... Szabadság.
A film pikantériája, hogy megtörtént eseményeket dolgoz fel(!), hiszen a záró szövegben kiírják, hogy xy. német törzsőrmester (ha jól emlékszem) emlékére: az ember 1945-től 1950-ig senyvedett a gulágban, majd 1950-től 1953-ig tartott a kalandos útja, míg hazatért Németországba a családjához! Érdemes a filmet megnézni, ha még majd adják, nem semmi történetet dolgoz fel!
Bár nem kimondottan háborús film (inkább napjaink US nagyhatalmi katonapokitikai eseményeit boncolgatja)), de akit érdekel, annakEZT érdemes megnézni.
A film sok alapigazságot tartalmaz és ami igazán kiemeli a film tartalmát, hogy három szálon futtatja a gondolatokat, hogy amerika tulajdonképpen mit is keres Afganisztában? Jó színészekkel opreálva (Tom Cruise - repukblikánus szenátor, Robert Redford - politológia szakos egyetemi tanár, Meryl Streep - újságíró) érdekes dimenzióba helyezi a rendező azt, hogy az elefántcsont-tornyukban élő politikusok hogyan intézik mindazon háborúk és katonák sorsát, akiket tulajdonképpen az ő nyomorult hatalmi ambíciójuk juttatott el oda ahova... Vannak - ha még gyenge dramaturgia mellet is - afgán csatajelenetek vagy inkább akció jelenetek, de a film sokkal többről szól, mint az aimpontok durrogtatásairól.
Ajánlom mindnyájatoknak: sok gondolat és érzés kimondatik, amelyekkel mi is együtt érzünk vagy nem érzünk!
Egy másik film, akik esetleg hétfőn szabadságon vannak:
Április 28. Hétfő - Film2 - 10.35 - [b]Az ausztrál könnyűlovasság[/]
(Előzetes: Mindig jó egy háborús film, különösen akkor, amikor valós eseményt dolgoz fel. At I. világháború egyik igazán hősies és látványos győzelmét az ausztrál lovasság vívta ki, amely a sivatagot átvágva hátba támadta az angol hadsereget hónapok óta sakkba tartó német-török csapatokat a beersheba-i erődnél. Ezt élhetjük végig négy ausztrál lovassági katona szemszögéből.)
Üdv!
Én egyáltalán nem hallottam erről a filmről de ezek után mindenképpen megnézem.
A lengyeleket azóta tisztelem mióta olvastam a varsói ellenállásról és az, hogyan bukott el és milyen elkeseredett harcokat folyatattak a németekkel szemben.
Elkezdtem nézni a Bukás c. film, amerikai változatát!
A címe: BUNKER.
Eléggé szépen belecsaptak az amcsik a részletekbe. Mivel régi film, ezért nem is csodálkozom.
Anthony Hopkins, mint hitler... Jók a gesztikulációk, de sztem egy kicsit túl bolondra vették a figurát! De tényleg jóóó!
Csak nem néztem még végig.
Ki látta már?
Egy jó kritika a "Katyn"-ról, a mai Magyar Nemzetben:
"Rég készült Európa komorabbik fertályán ennyire fontos film. Felkiáltójel az életmű végén. Andrzej Wajda a lengyel néplélek egyik legnagyobb traumáját beszéli ki, a traumát, amelyben minden második lengyel család közvetlenül és minden lengyel család közvetve érintett.
"Szüleimnek" - ajánlja a filmet a nyolcvankét éves rendező az anyjának, aki hiába várt, és Jakub Wajdának, akit sintérmódszerrel lőttek bele akkor és ott a gödörbe. Andrzej akkor tizennégy éves volt. "Nem szeretném, ha a Katyn-film az én személyes igazságkeresésem és Jakub Wajda százados sírján gyújtott mécsesem lenne. Azt szeretném, ha sok-sok, katyni tragédiában érintett család szenvedéséről és drámájáról szólna. A katyni hazugságról, amely tort ül J. V. Sztálin sírja fölött, amely fél évszázadon keresztül hallgatásra kényszerítette a Hitler elleni háborúban a Szovjetunió oldalán harcoló korabeli nyugati szövetségeseket" - írja Andrzej Wajda. Ő várt."
Igen. Az oroszok lemészárolták a lengyel hadsereg el nem menekült tisztjeit. Aztán a németek megtalálták a tömegsírokat, amikor elfoglalták Lengyelország keleti felét is és megpróbálták publikálni. Csakhogy a nyugati világ (vagy legalábbis a politikusok) ezt német propagandának tartották és félve, hogy megromlik a nyugati szövetségekes és a Szovjetunió viszonya, ezért sokáig az volt a hivatalos álláspont, hogy a németek tették.
1945 után persze nyugaton bevallották, hogy kamuztak és tényleg a ruszkik voltak, de a keleti blokkban a rendszerváltásig az volt a hivatalos álláspont, hogy a nácik voltak.
Enigma című filmet láttam, de annyira nem nagy szám, meg mintha vmi u-boot is lenne benne, bár lehet tévedek.... Katyn ez mi volt, valami tömegmészárlás, vagy ilyesmi, ha jól tévedek?
Voltam hétvégén a szüleimnél, és mit látok anyám asztalán: Katyn eredeti, originál DVD. Kérdeztem tőle, hogy ez meg hogyan lehet, hiszen még nem is játszották a moziban?
Az volt, hogy anyukám jól beszél lengyelül és egy ismerőse küldte neki Lengyelországból.
Én sajnos nem tudok lengyelül, de most, hogy már szereztem hozzá feliratot, este megnézem.
Van egy kép, amit az elmémben őrzök. Egyszer voltam Lengyelországban (Wroclaw) és ott egy templom oldalában volt egy kis emléktábla. Nem volt ráírva semmi, csak hogy Katyn (akkoriban még az volt a keleti blokk hivatalos álláspontja, hogy a németek voltak, de mindenki tudta, hogy az oroszok). És egy lefelé fordított (keresztet formáló), törött kard volt a fő alak a márványtáblán. Akkor még azt sem tudtam mi az a Katyn, de már akkor is nagyon megfogott ez a tábla. Aztán megtudtam mi történt...
Amúgy volt egy film, aminek Enigma volt a címe és volt benne egy Katyn-i szál is.
)
Kérdeztem tőle, hogy ez meg hogyan lehet, hiszen még nem is játszották a moziban?
