Én megkritizálom kicsit. Nem mintha kompetens lennék a műfajban, ezek csak a személyes benyomásaim

:
- az énekdallamok nagyon bizonytalanok még viszonylagos egyszerűségükhöz mérten is. Ez főleg a körforgásban nagyon szembetűnő, a zúzósabb részeknél/nótákban kevésbé jön ki, de itt ezt az egyébként jól eltalált témát kissé szétzilálja. Pontosítani kéne rajta és talán kicsit átdolgozni. A gyenge láncszem az ének.....sztem.
Ebben a nótában a 3. perctől az a leállós téma nagyon megfogja a nótát. Vagy kicsit fel kéne húzni a tempót, vagy kitartani a hangot és a dobot is vinni alatta valami pörgetéssel.
- a dob nagyon egysíkú, alig különülnek el a témák, a zenei egységek egybefolynak. Karakteresebb lezárások, dinamikusabb és változatosabb játék kellene, figyelve a hangsúlyokra. Kiemelném a 'Tisztalap' nótát, aminek a kezdése teljesen szétesik a dobnak köszönhetően.
- a basszus nem eléggé basszus

nagyon középtartományban szól, de a gitárnak jó telt hangja van, ezért nem olyan feltűnő.
- és most jön a benyalós része

: a gitár van leginkább rendben. Pontos, jól szól, a hangok a helyükre vannak rakva, egyszerű, de jó témákat hoz végig. Az legerősebb láncszem a gitár.....sztem!

"...mert egyszerre művészet ez, meg egyszerre terápia!"