Az Év Játéka - kinek mi tetszett az idén?

Nekem egy "időszakosan gamer" volt szaktársam ajánlotta a játékot. Már befejezte rég, mikor én játszottam, de mint később kiderült, tudtam neki újat mondani a mechanikák kapcsán...

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

barátnőm is szörnyen panaszkodott, hogy mennyire nem egyértelmű a játék néhány mechanikája. A picto->lumina dolog pl. számomra full egyértelmű volt, de neki, aki nem annyira tapasztalt, csak tök véletlenül derült ki, amikor kérdeztem, miért nem nyomja le a 4 harcot az aktiválódásért és csak nézett, hogy miről beszélek. És tényleg, mondta a game, de nem volt eléggé jól kommunikálva. Én se azért tudtam, mert figyeltem, hanem a 28 év gaming tapasztalat segített.

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

Nekem pont azzal volt a legtöbb gondom, színtévesztőként nagyon nehezen vettem a cue-t.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Lesz még később újabb harci mechanika, aSPOILER, de amint felfogod, hogyan működik, könnyen dodge/parry-zhető lesz.

Endure. In enduring, grow strong.

Mondjuk marha nehéz elérni a broken állapotot, cserébe az ellenfeleknek egy ütésre is sikerül.

Na, igen, az UI nem segít a játék felfogásában, meg gyakorlatilag egyszerre ömlik minden infó a nyakunkba. Mikor már azt hittem, sínen vagyok, hogy lesz védés / kitérés, akkor még rákontrázott az ugrással. Remélem, más már ilyen téren nem lesz. Ellenben az ugrásra legalább tettek vizuális ingert.

Több ellenfél azért elsőre is kiismerhető, még védhető is. Csak az ilyen amorfabbak, mint pl. egy vízszintes kőrúd indákkal, amiről fogalmad sincs, hogy támad.

Közben rájöttem, hogy főmenüből megszakítható a harc, és azonnal újra is kezdhető. Ja, már patchelték, választhatsz, hogy újrapróbálod vagy harc előtti utolsó mentéstől folytatod.

Aribeth: mivel én előbb elkezdtem szenvedni, ezért kénytelen voltam frissíteni a tudásomat lumina használhatból De kaptam már olyan Pictosokat is, amik 300+ HP-t adnak, cserébe semmire nem jók, csak ha egyedül harcolsz. Viszont az egyik (első?) arénában már levertem a 4 ellenfelet, csak az utolsónál kellett többször próbálkoznom.

Dark Archon

Nálam kb. a játék háromnegyedénél - amikorra elkezdtem komolyan venni a min-maxolást - esett le, hogy miképp lesz a pictosból lumina, addig csak természetesnek vettem, hogy egyesek ott teremnek a listában, mások nem... És ez már az endgame-en túl volt.

Meg az egész játék során nagyon sokat ültem azon tanakodva, hogy melyik karakternél melyik képességet használjam luminaként, és melyiket pictosként. A logikus az volt, hogy a legtöbb lumina pontosokat teszem be pictosnak, ezzel felszabadítva kapacitást a lumina-vonalon, viszont azt is érdemes figyelembe venni, hogy ezek megdobják a statokat is.

Break mechanika nagyon hasznos, én mindig tartogattam magamnál olyan abilityt, ami képes rá. (Gustave overcharge pl. - asszem az volt a neve.)

A lumina-pictos UI katasztrofális, én is valahol a játék felénél szántam rá magam, hogy normálisan használni kezdjem... Plusz sokszor váltogatni is kell (de minimum érdemes) őket, szóval egy preset rendszer is jó lett volna mind annak, mind az abilityknek.

Harcból asszem csak flee lehetőség van, az engem is zavart. Ráadásul mikor én játszottam, még a vereség utáni retry opció sem létezett, maradt a soulslike boss run... Tudtommal azt már bepatchelték.

Harc kezdéséhez lesz pictos. (Legalábbis hogy az ellenfél előtt kezdhess, akkor is, ha nem first strike - azon felül már őszintén fingom nincs, hogy mi szerint osztja be a karaktereinket.)

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Na, ez a break is tök véletlenül jött, bár kellett hozzá az is, hogy addig ne nyírja ki a teljes csapatot

Meg rájöttem, hogy a lumina is mire jó. Kicsit más a fekvése a harcnak, ha a megtanult Pictosokat utána mindenki használhatja. Még 2-3x átnyálazom a szabályzatot, és a játék végére meg fogom érteni

Peace: ez után jött a teknős... odaadtam az irányítót a lányomnak, így kétszer őt verte el, engem egyszer, de utána már ment a támadása ritmusa, és védtem

Egyébként lehetne egy gomb a harc újrakezdésére, hogy ne kelljen agyonveretnem a társaságot, ha tudom, hogy már az első lépést elrontottam. Illetve, az is fura, hogy nem választhatom ki, kivel kezdem a támadást.

Dark Archon

Vedd le a nehézséget vagy töröld a ge*ibe. Én nagyon hamar vissza vettem, a harc részét már baromira untam a játék felénél.

Breakelni kell, és akkor tudod a weak spotot lőni, amúgy meg talán fire weaknesse van.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Á, visszaszívok mindent, ez egy istenverte g*ci játék, direkt játékosszívatásra kihegyezve... totál elakadtam az Ultimate Sakapatate harcnál, sz*rrá ver. Ha meg leveszem a nehézséget, mi értelme? Mi értelme annak, hogy egy b*zi játékot képtelenség a saját rendszerével normál nehézségen megoldani? Szinte semmit nem sebzek rajta, a karját meg nem tudom lőni a páncél miatt.

Igazából az sem derül ki, opcionális ellenség, vagy mehetnék is tovább, persze a tököm tudja merre...

Dark Archon

Van amúgy külön topicja a játéknak.

Én is ezt mondom, hogy a mai openworld játékokhoz képest igazából nevetségesen egyszerű kiismerni a pályaszakaszokat. Eleinte én is keresgéltem a térkép gombot, "vakon" éreztem magam, mert már máshoz szoktatott a modern gaming. De pont valahol Flying Waters körül elengedtem, és rájöttem, hogy abszolút nem vagyok annyira suta tájékozódásban, mint hittem.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Olvastam máshol is, hogy van valami hang, és akkor kell hárítani / kitérni, de az is valóságos csoda volt, hogy a Hellsingerben képes voltam ütemre lövöldözni. Inkább vizuális típus vagyok, nem nindzsa.

Aribeth: kösz, azt kikapcsolom akkor én is, bár a támadásos QTE-k pont nem nehezek, legfeljebb tökéletesre csinálni. Meg nem mondom már, hogy nézett ki az az ellenség, de az első pályán is találtam egy másikat is, egy pantomimes figurát. Azt se tudtam hova tenni, meg, hogy miért kell mindennek zsákutcának lennie. De értem én, hogy ez egy expedíció, nem kell mindent az ember szájába rágni, meg a karakter is mondja, hogy ez egy erős ellenfél.

gothmog: annyira nem nehéz, normál ellenfeleknél - főleg, amiket már ismerek - elmondhatom, hogy korrekt a rendszer. Az sem lenne jó, ha mindent simán lehetne védeni vagy kitérni.

A színek jelentésére rájöttem a portáloknál, meg arra is, hogy nem érdemes máshova menni, mint, amit a küldetés ír.

Ez sehol nincs egy igazi mérgelődős kirohanáshoz amúgy

subject17: hát, ez annyira openworld, mint a s*ggem

Dark Archon

Amikor olvastam, hogy nekilátsz az Exp33-nak, nagyobb összegben mertem volna fogadni, hogy hamarosan érkezik a mérgelődős beírásod...

Csak pár dolog:

1. Ha nem adod fel, bele fogsz rázódni a harcrendszerébe, élvezni fogod az ellenfél támadásainak a kitapasztalását, rá fogsz érezni. Egyébként, mint írták mások, sokszor a füled segíthet, míg néha a szemednek higgy inkább.

2. A játéktér kinyílása nagyon jól adagolt. Szűk fókusszal indul, de úszhatsz, repülhetsz stb majd idővel. A rengeteg kisebb-nagyobb helyszínnél egyébként színkóddal fogja jelezni a bejárata, ha elvileg gyenge lennél még oda.

3. A chromatic előtagú ellenfelek azok, akik gyakorta képesek lehetnek oneshotolni, főleg a játék első felében. Ezeket nem kötelező megölni, és általában félreeső beugrókban találhatsz rájuk. Kihívást jelentenek, de gyakorta hasznos jutalom jár a legyőzésükért.

4. Ha nehéznek érzed helyenként, nyugodtan vedd le a nehézségi szintet minimumra; pl Aribeth is úgy vitte végig az emlékeim szerint. A lényeg, hogy élvezd.

Endure. In enduring, grow strong.

Igen, ha kikapcsolod a QTE-t, akkor magától lesz perfect az összes támadás.

Nálam ez úgy ment, hogy onnantól fogva, hogy megszerettem a harcokat (és erős is lett a buildem), már magamtól fésültem át a pályákat, hogy megtaláljam az összes olyan bosst, akivel szemben még nem mérettem meg magam. De emlékeim szerint ezeknek a 90%-a vagy open world részben volt, vagy pedig a specifikus pályákon (mint az Endless Tower), nem volt macera ismét megtalálni őket. A Flying Watersben csak egy tölcsérfejű volt az egyik sarokban, vagy akadt más hasonló boss is?

Mai napig emlékszem Flying Watersre, mindenre. Mai openworld játékokhoz képest nevetségesen könnyű egy elmetérképet rajzolni. Ellenfeleknél meg a hangokra hagyatkoztam inkább, de amúgy meg ja, nyilván trial&error.

Örökérvényűen pedig - nem való mindenkinek, nem kell mindent erőltetni.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Ne a látványt figyeld, a hangokra koncentrálj.
Nem vicc, konkrétan volt olyan ellenfél, akit csukott szemmel perfect parryztem végig.
A térképre nem tudok mit mondani, nekem kétszeri végigjátszás után sem volt zavaró, valahogy természetesnek éreztem, hogy ilyen.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Fantasztikus, aki ezt kitalálta, biztos nem kevés füvet szívott.

Ja, Flying Watersből jutottam ki éppen, de azt hittem, sosem fogok. Tényleg nincs normális kiigazodási pont. Kár ezért az egész elvont világért, mert amúgy földhözragadtabb, hagyományos fantasy világgal, és ellenfelekkel igazán király játék lenne.

Mindegy, tolom, mert amúgy érdekel, meg nincs más. De akkor egyébként az egyes helyszíneken található egy találatból megölő ellenfelekhez vissza kéne menni 10-20 szintlépés után? Az elsőt valahogy még legyőztem, meg emlékeztem, hol van, de a vízivilágban levőhöz már nem volt türelmem. De nem hiszem, hogy visszamegyek ezekhez, a fene se fogja megjegyezni akárhány helyszínen át, hogy melyik hol volt. Azért más játékokban ezt jelzik vagy magadnak meg lehet jelölni.

Ha kikapcsolom a QTE-t, akkor minden támadás perfect lesz?

Dark Archon

Igen, a "külső" világ pont ilyen elmosódott, zsírral bekent kameralencse érzetű.

A pályákról már sokat ranteltem itt-ott, a sztori ismeretében utólag visszanézve van benne koncepció, de szerintem a Best Art Direction díj sem igazán megérdemelt...

Vannak benne nagyon szép részek, állandó hivatkozási pont a megolvadt Eiffel torony, a Flying Watersben lebegő hajóroncs, a Manor, Siréne pályája, meg a vége fele is vizuális orgia megy, de egy idő után rettenetesen fárasztó - az én szememnek legalábbis - a begombázott-Dalí-látványvilág, meg irritáltak a random ide-oda lebaszott assetek (szék, asztal, épületdarab, lebegő kő, lebegő képkeret meg a többi).

Vannak játékok, amiket direkt úgy építenek fel, hogy az "al-helyszínek" nincsenek térképpel ellátva, emlékezetből kell őket felfedezni, pl. Elden Ring, Dark Souls, míg pl. a Jedi: Fallen Orderben és a Jedi Survivorban tök jól nyomon lehet követni a már felfedezett vertikális-horizontális összefüggéseket és shortcutokat. Mindkét verziónak megvan a maga létjogosultsága, a gond szerintem jelen esetben az, hogy sok Clair Obscuros pálya annyira "generic Unreal Engine asset dump" felépítésű, kevés markáns igazodási ponttal, hogy nagyon könnyű elkeveredni bennük. Meg igazából üresek is a pályák, azért a néhány naplóbejegyzésért, lumina-pontokért és pár értékes pictóért megy az órákig tartó ide-oda keringés.

Emlékeim szerint a csatáknál bőven volt audiovizuális jelzés az ellenfelek felől, de eltartott kb. 15 óráig, mire ráéreztem az ízére - utána imádtam az összecsapásokat. (A QTE elemeket viszont érdemes kikapcsolni a menüben, az egy életminőség-váltás volt számomra.) És ha összeáll a játékos stílusának megfelelő picto-lumina-képességek-skillek build, akkor már az sem gond, ha a kitérések egy részét benézzük, vagy a parryt teljesen hanyagoljuk.

Hát, én most járok 7 óránál benne, és azért a "találni benne hibákat" enyhe kifejezés arra, hogy ebben a mesebeli lóf*sz világban a p*csáért nem tudtak egy helyszínen belülre térképet rakni. Vagy, hogy lépten-nyomon belefutok olyan ellenfelekbe, akik 1-2 ütésre széjjelk*rnak. Vagy, hogy egy új ellenfél esetén képtelenség kitalálni a mozdulatait, mert az apjuk f*száért nem raktak vizuális jelzést védés / kitérés esetére, mint a jelenkor játékainak 90%-ánál. Ennek folyományaként az első körben rendszerint sz*rrá verik a bandát, aztán lehet próbálkozni tovább.

S valaki mondja már meg, a világtérkép miért ilyen rohadék homályos, ennek tényleg ÍGY kell kinéznie vagy valami grafikai beállítás sz*r?

Dark Archon

Jó pár játékot játszottam az idén, még annál is többet szerettem volna... Voltak csalódások, pozitív és negatív irányban is, de akkor lássuk a listát:
1. Clair Obscur: Expedition 33
Nincs itt semmi meglepetés kérem szépen. Már a bejelentéskor szimpatikus volt az alapötlet, a játék pedig kifejezetten jó lett. Lehet benne hibákat találni és az ÉV RPG-je díj még szerintem is túlzás volt, de megérdemelten az év játéka.
2. Like a Dragon: Pirate Yakuza in Hawaii
Imádom a Yakuza címeket és a sorozat legjobb karaktere Majima, avagy Mad Dog of Shimano. Ez csak személyes kedvenc, nyilván csak egy spinoff, rengeteg mindent felhasználtak benne az Infinite Wealthből is, de nekem akkor is megérdemelten ezüstérmes.
3. Eriksholm: The Stolen Dream
Ma fejeztem be, szinte a célvonal előtt csúszott be a dobogó legalsó fokára. Megjelenéskor is szemeztem vele, de már akkor lehetett hallani róla, hogy nem egy hosszú játék. Viszont valami miatt mégis megfogott, most az ünnepek alatt végig is játszottam. Szöszölősen, eltévedősen 11 óra volt a végigjátszás, de a vége telitalálat volt. Én mindenképpen szemmel fogom tartani a stúdiót. Nekem ez a játék olyan kis szerelemprojektnek tűnt, azokat pedig szeretem.
Vigaszdíj: Cronos: The New Dawn
Az utolsó pillanatban csúszott le a bronzéremről. Alapvetően nem vagyok nagy horror rajongó, de ez megfogott. Bár néha vannak benne jump scare-ek, de inkább atmoszférikus horror, folyamatosan nyomaszt és az ember már szinte örül amikor szemtől szembe jön valami rém. Az egyetlen bajom, hogy a sztori olyan, mint a dark soulsban. Töredékekből lehet összerakni és akkor is a fele csak feltételezés.
Az év DLC-jét pedig kapja meg a Lies of P Overture
Csak azért, hogy megemlékezzek róla is.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

21 idei játékot sikerült végigvinni, KCD II a GOTY számomra minden kétséget kizáróan. Split fiction-t is érdemes megemlíteni, mert zseniális az egész és hihetetlen nagy élmény volt osztott képernyőn a kanapén. Exp33 különleges kaland és tényleg csodálatos művészeti alkotás, de nálam a dobogóra sem jutott fel.

Én most telibe az Expedition 33 GOTY szavazók népes táborában vagyok. Közelében se járt semmi*.

Emellett még ARC Raiders honorable mention, multi kategóriában.

*Szerk.: Nyilván az általam kipróbált játékok közül, mielőtt valaki hadonászni akar.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

25

(Amíg még eszemben van, átírom 24-et Metaphor Refantaziora)

Nehéz. FF7 Rebirth jól indította az évet, be is írtam akkor halványan tollal, amihez szerintem most is ragaszkodnék. Clair33 oké, főleg a zene megy azóta is a fejemben. Hades 2 intenzív 3-4 hét volt amíg tartott. Dispatch, toronymagasan legjobb élmény x idő óta, megfelelő időben és hangulatban kapott el, de játékként egy kicsit talán sovány.

Szóval FF7R és Dispatch között ingázom. Többször hajlok a Dispatch felé.

ER ezzel én is így vagyok. Igaz sokat segítettél, meg a rúnavásárlásom is hozzásegített az előrehaladáshoz. De soha nem felejtem el, ahogy az elején kijöttem a világba és ott volt a lovag. Mondom ezt leütöm. Aha... sok időbe telt amíg vissza tudtam jönni hozzá, és elég jó fegyvert dobott. Sikerült ezt a topic-ot is teleszemetelnem. Csak kár, hogy senki nem válaszol Ennyire leesett a forgalom? Mondjuk nem szilveszterkor fog pörögni a fórum.

Az idei évet az Elden Ring és a DLC-je uralta nálam, magamhoz képest végtelen mennyiségű időt öltem bele.
(= Mindig irigykedve olvasom a "több ezer órát beletettem X játékba" beszámolókat, nálam 150-200 óra a maximum, azután úgy megunom, hogy évekig nem akarom látni őket. Csak pár kivétel van ez alól, és az ER is bekerült ebbe a körbe, mert annyira szuper volt.)

Viszont az ER-t leszámítva ínséges időknek könyvelem el 2024-et, két kiplatinázós újrajátszáson (Jedi Survivor, Cyberpunk 2077) kívül csak kisebb logikai / point and click kalandjátékok fértek be. Vannak idei megjelenések, amiket azért ki akarok próbálni később, illetve teli a backlogom is, úgyhogy remélhetőleg jövőre már színesebb lesz a palettám.

Annyira sajnálom, hogy nem képes a képernyő elé szegezni a Zelda. Tears of the Kingdom-ot pedig elkezdtem emulátorral és annyira varázslatos az egész, de pár óra után kiléptem és soha többet nem indítottam el. Szerintem csak szimplán nincs hozzá kitartásom, hogy elmélyüljek benne és elsajátítsak egy teljesen új játékstílust...

A Nintendo összesítőm alapján 22 játékot kóstoltam meg majdnem 500 órában (amúgy ebbe nem számolta bele a Balatróban összegyűlt - egyelőre - 80 órámat...), plusz PC-n idén toltam ki, ha jól emlékszem, a Baldur's Gate 3-at is, illetve hébe-hóba még megy egy kis PUBG a haverokkal

De a lényeg, hogy ha választanom kéne, valószínűleg a Stardew Valley-t vagy - meglepő módon - a Balatrót hoznám ki az én évem játékának, még úgy is, hogy jó sok minden mást is szerettem és kipróbáltam. Új Zelda (Echoes of Wisdom), Hollow Knight, egy-két új Mario cím, DragonQuest XI... de a Stardew Valley a legfelejthetetlenebb ezek közül, asszem.

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

18 játékot pörgettem ki idén, ebből 15 idei. Egyértelműen a Space Marine 2 számomra, nem is lehetne másképp! Bár tegnap óta pörög a Wukong és valami félelmetesen kegyetlen jó, de WH40K játék ellen nincs esélye. Remélem Dr. Jones kalandjai még beleférnek az évbe, remekül szórakoztam idén is!

Nekem 51 Bár nem tudom, hogy hová veszi az Elden Ring DLC-t, több száz óra belecsúszott az idén... De még gondolkozok a végső értékeléseken. Az évvégi szabadságom alatt még biztosan kipörög pár játék, lehet lesz közte valami jó kis gyöngyszem

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

24

Nehéz vagy inkább egyszerű...? Steam replay tanúsága szerint 4 idei játékom volt csak.
Horizon 2-re elment az április, de miután erről semmi emlékem nincs ezért kiesik.
P3 Reload inkább "csalódás" volt a 4-5 után játszva.
Space Marine 2, de multi az a két hasáb szeptember-októberben.
November teljesen DA Veilguard, szóval kizárásos alapon, ez volt év játéka*...

Veilguard felrakta a pókhálós statisztikámra a lmgtbsqzr taget is, majdnem annyi mint a warhammer 40k és cyberpunk.

(Phantom Liberty is volt januárban, de az a dlc tavaly jött ki nem?)

A nyár teljesen kihalt, lövésem sincs milyen nem stemes játék ment akkoriban. Augusztus talán gw2 kieg, de jun-júlt nem tudom hova tenni.

*Metaphor Refantazio még terítéken van, talán a mostani téli akcióban és mivel a feb-márc Persona maraton és szerelem volt ezért lehet, hogy utólag majd neki adom.

Bár egyelőre félbe van hagyva, mert kicsit megharagudtam rá (engem minden játékban utál az RNG) és év elején még hajlandó lettem volna látatlanban a Wo Long-nak adni a címet, de vita nélkül a Baldurs Gate 3.
Viszont a Wo Long megkapja tőlem az Év csalódását, főleg a DLC-knek hála. Két Nioh után egy ilyen szemetet lerakni az asztalra minősíthetetlen.
Futottak még:
- Lies of P: megjelenéskor kifejezetten nehéz volt, de a patch-ek egész baráti szintre vitték le a nehézséget. Továbbra sem kezdőbarát souls-like, de már bőven az ajánlható szint.
- Robocop Rogue City: mert egy hatalmas nosztalgiabomba azoknak, akik ismerték a filmeket és a hibái ellenére is egy szerethető játék.

Indie kategóriában pedig a Terra Nil a győztes, valami nagyon megfogott abban a játékban

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

DLC volt, igen. Csak nem írtam ki.

Forbidden Westet újrajátszottad idén is, vagy csak a DLC miatt mondod, vagy csak brain fart?

Dead Space-ben amúgy igazad van, hogy említésre méltó! Nálam 100% az a különdíjas, tervezem is most Game Pass keretében xboxon is újrajátszani.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Ugyan még csak közel 100 órám van benne és éppen hogy a 4. fejezetet kezdtem el, de szerintem esélyesen a Rogue Trader lesz nekem a GOTY! A kedvenc univerzumom találkozás a kedvenc műfajommal, ráadásul körökre osztott harccal! Ennél többre nem is igen vágyhatnék!

Második helyen szorosan ott van a Baldur's Gate 3 természetesen és harmadikon a Cyberpunk 2.0 a Phantom Liberty-vel megspékelve.

Remek játékok voltak idén is, ennél soha rosszabbat!!!

Amiket letoltam idén:
The Last of Us Part I, Dead Space Remake, Hogwarts Legacy, Atomic Heart, Scars Above, Horizon Forbidden West, Jedi Survivor, Resident Evil 4 Remake, Diablo 4, Starfield, Spider-Man 2, Alan Wake 2 (ez egy abszolút különdíjas, nagyon komolyra sikerült!), Robocop: Rogue City (hardcore rajongóknak igazi csemege).

Nálam az év játéka a Cyberpunk 2.0!

https://bitcoinkaszino.com/

Hm, hát mindent mérlegelve azt hiszem, muszáj a Spider-Man 2-t az első helyre tennem idén. A legnagyobb problémám vele, hogy túl hamar csináltam meg 100%-ra, és nem abból eredően, hogy éjjel-nappal élettelenül rajta függtem. Az első rész borzalmas, elképesztően repetitív crime vadászata sem volt jobb megoldás persze, de itt meg úgy éreztem, hogy épp egy picivel lehetett volna több tartalom.

Saját szavazós topikban mindig pont ez szokott részemről feljönni, hogy nem is tudok hozzászólni igazán a témához, mert az általános jelenség az, hogy kb. két játékot próbáltam az évi termésből, és csak egyet találtam jónak. Na ez idén most bőven másképp volt, de inkább pofáraesésekből volt több így (Mortal Kombat 1, MW3 kampány).

Vicces egyébként, mert játékélményben a Cyberpunk 2.0 is hatalmasat ment nálam idén - nyilván nem jelölném díjakra, hiszen nem idei -, így mindenképp említésre méltó, hogy amennyire haragudtam rá megjelenéskor, most azt mondanám, hogy túlteljesítette a Jedi Survivort, ami nálam kurva nagy szó.

Sajnálom, hogy a fejlesztők akkor csaptak a homlokukra, és vették ki a ray tracinget Survivor performance módból, amikor már rég végigjátszottam a sztorit. Rányomta a bélyegét a szar teljesítmény az egészre - és még attól eltekintve is azt mondom, én a Fallen Ordert jobban szerettem. Attól függetlenül kurva jó kis játék a Survivor, csak most az összehasonlítgatásoknak a rossz oldalára esett szegény.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

23

Baldur's Gate 3

Igazából nem tudom megérdemli e. Persze jó, de azért az is benne van, hogy az évek alatt a játékvilág elég jelentősen leépült többféle szinten és szempontból így aztán részben emiatt érdemei fölött teljesít.

Ahogy elnézem aztán ez kitart 24-re is, mert egyedül csak a FF7Rebirth érdekel, ami ha ki is hagyja ezúttal az epic faszságot csak 25-ben jut el hozzám. Pedig kb witcher 3 óta az első játék aminél kicsit érzem is a hypeot!

Stray szuper volt! Jöhet a folytatás!!! Elden Ringből is! Csak Horizon miatt nem volt esélye a Goty-ra. :⁠-⁠P

Megmondtam februárban, az év játéka az Elden Ring. Minden hibája ellenére is, de sikerült hellyel-közzel openworld környezetbe ültetnie a souls játékokat és ezzel együtt eljuttatni egy sokkal szélesebb közönséghez is.

Indie fronton pedig a díj legyen megérdemelten a Stray birtokában. Mert macska és a macskákat mindenki szereti. Aki nem azt majd feláldozzuk valamelyik sötét istennek

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Én kb. szökőévente írok csak be egyik-másik topikba (de napi szinten rá szoktam nézni a fórumra), viszont akkor most megragadnám az alkalmat, hogy megemlítsem itt az egyetlen olyan 2022-es megjelenésű játékot, amivel játszottam is

Ez a Pentiment, ami a felszínen (és a játékmenetében is) egy egyszerű, indie életérzésű valami, de a háttérben vér profi, tanít is (az adott történelmi időszakról) és bejövős volt a története. (Az indie jelleg egyébként becsapós - az obsidianos veterán játékfejlesztő, Josh Sawyer szerelemgyerekéről van szó.)

Azért ha az is ér, hogy nem idei megjelenés, de csak idén kerítettem rá sort, akkor a Mass Effect Legendary Edition masszív és még viszonylag friss élmény volt (novemberben értem a végére), különösen úgy, hogy anno a 3. rész megjelenésekor vittem ki utoljára a sorozatot! Azért az első két rész főbb dolgaira még évtizedes távlatból is meglepően jól emlékeztem (ez valahol a minőség mutatója is), de a záró epizód annak idején nem hagyott bennem mély nyomot (inkább a csalódást keltő dolgok maradtak csak meg belőle), így ott most még az újdonság érzése is előjött helyenként (Most viszont már jobban bejött a záró rész is, és inkább csak a Citadel DLC-t éreztem helyenként időhúzós túlzásnak, bár annak is voltak jó pillanatai.)
160 óra belement, fene jó érzés volt újra Shepard kapitány bőrébe bújni, valamint persze találkozni a régi "haverokkal" (Garrus, Wrex, Jack, Joker és a többiek).

Endure. In enduring, grow strong.

HFW nálam is! Imádom ezt a világot és várom a folytatást! Erős év volt, de maradok a szentimentalizmusnál ismét. Most már 10 hónapja készül az Aloy szobrom. Remélem jövőre végre elkészül vele a mester és kiállíthatom a nappaliban!

Az oké, hogy a játék mikor jelent meg, és hogy Peace megjelenéskor játszotta, de hirtelen elbizonytalanodtam a Game Passt illetően, és a komment még guglizás nélkül született. Szerintem nem került be egyből abban az évben... Viszont mindenképp durva, hogy semmihez nem tudom kötni a játékot, hogy azon kívül mi történt akkoriban, milyen élethelyzet mellett játszottam.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

(Fórum halott szóval szerintem nincs értelme mindig külön topicot nyitni annak a pár kommentnek a témában és így ömlesztve valóban összefolynak, de a hsz és dátumok alapján még nagyjából be lehet lőni, hogy melyik évben vagyunk.)

"Bele lehetne kötni"-t azt inkább úgy módosítanám, hogy éreztem is valamit és meg is maradt. Jöttek idén a "jobbnál jobb" (eh) konzol exkluzívok, de egyik sem hagyott maradandó nyomot. FF7R-re szívesen gondolok vissza és tudok is. Mármint fel tudom idézni pl az Unchartedet is és a "unclench" poénon őszintén felnevettem, de na, ég és föld a két élmény.

Szerkeszteni nem engedett: Game Pass miatt Guardianst én csak idén játszottam, ezért releváns.

(Bár már ebben se vagyok biztos basszus, 2020 tavasz óta egy nagy év az egész életem.)

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Peace "abszolút szentimentális" és Davkar "bele lehetne kötni" elvei mentén nálam pedig ez a játék egyértelműen a Horizon: Forbidden West. Nagyon várom, hogy új kontent keretében visszatérhessek hozzá tavasszal.

Amúgy Guardians of the Galaxy esetében is +1, bár nekem az a gyatrácska, semmilyen harcrendszer már megfeküdte erősen a gyomrom a végére. A karakterek, hangulat, zenék viszont tényleg 10/10, ilyennek kell lenni egy Guardians játéknak.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Final Fantasy 7 Remake

Toronymagasan nyert, pedig az elején nem is hittem volna, hogy esélye lesz rá. Bele lehetne kötni több helyen de és *-okkal, valahogy mégis ez adta a legjobb és legteljesebb élményt az idén.

Rengeteg szuper játékhoz volt szerencsém idén is, hála a jó égnek. Igaz, hogy volt több technikailag és játékmenet szempontjából sokkal jobban összerakott alkotás, de mivel ez mindig is egy abszolút szentimentális döntés, így számomra szerintem a Guardians of the Galaxy volt az. Végigröhögtem és iszonyatosan élveztem a kalandot!

Az év játéka idén sajnos nem jelent meg...