Hotel Ruanda - Egy ember igaz története, aki megpróbálta a lehetetlent...

Hát őőőő... Én még a filmben ábrázolt belesodródásnál is erősebb belesodródást tatanék reálisnak. Azaz a filmben azért hozott döntéseket, hogy "na jó, mégis jöhettek" vagy "na jó, akkor nem megyek a családommal, hanem maradok". Erre gondolok.

A BHD azért igenis dráma. Az az asztalon kimúlú gyerek igenis dráma. Meg a tábornok, ahogy nyalja fel a vért a padlóról.
Ugyan ez a négereknél nincs. Ők csak arctalan tárgyak, kellékek az amerikai milicisták (jó szó ez is!) fegyverbemutatójához.

A valóságban szerintem nem ő döntött, arról, hogy fukar csákóból Schindler lesz, hanem a körülmények sodorhatták bele.

Hát nekem a filmből is az jött le, hogy a körülmények sodorták bele a helyzetben. Nem akart menekültszállót csinálni a szállodából, de ahogy jöttek az emberek nem mondhatott nekik nemet.


A Black Hawk Down egy háborús akciófilm nem egy dráma. Miért kéne benne a néger milicistákat síratni?

"Öljétek meg mind, Isten majd kiválogatja az övéit" Arnaud Amaury (1209)

Kicsit csatlakozom taposóaknához.

A másik dolog, amin elgondolkodtam, hogy a főhős igazi énje "mesélte" el így a sztorit. Szóval lehet, hogy kicsit szépített "rajta". Már ami az ő szerepét illeti.
A valóságban szerintem nem ő döntött, arról, hogy fukar csákóból Schindler lesz, hanem a körülmények sodorhatták bele.

Azért van egy-két nagyon fontos mozzanata a filmnek, pl amikor azt mondjátk a főhősnek, hogy "még csak nem is feka, csak egy afrikai". Illetve az, hogy tényleg nem érdekli a nyugatot, hogy hogyan mészárolják egymást. A Black Hawk Down-ban is csak a jenkik halálán kellet sírni (jaj szegény, gyomrónlőtt, fiatal srác hogy szereti a szüleit és mégis milyen fájdalmasan hal meg a konyhaasztalon), de az bazira nem volt benne fontos, hogy közben megöltek 40ezer négert. Mert az egyszerűen nem számít.