Tom Clancy's Ghost Recon Advanced Warfighter 2

Amit leírtam, az taktikai térképpel együtt is kiábrándító. Amúgy én nem szeretem tudni, hogy hol van az ellen, mert akkor mi a poén az egészben? Lehet, hogy ez nem az én játékom, inkább végigtolom a Vegas-t még egyszer...

Respect is not given. It's taken.

A taktikai térképet nem használtad?? Azon látszik, hogy hol van az ellen. Én szemből szedtem azt le, természetesen sniper-rel; kidugtam a fejem és mielött levegőt vett volna már halott is volt. Sajnos a társak tényleg sík hülyék, de nekem tetszik, hogy megdícsérnek.

Asus P5K-E, Q6600, MSI 9800GTX+,4 GB/800 DDR2 GEIL, Chieftec 550W

Letöröltem a játékot a gecibe és javaslom ugyanezt mindenkinek, aki szeretné megkímélni magát mindenféle idegeskedéstől.
Az első 3 pályával semmi gond nincsen, de tényleg, klassz, hangulatos és ahogy írtam: túl könnyű. A 4. pályán azonban túllőttek a célon: géppuskafészekből úgy tüzelnek, hogy amint kidugom a fejem az első lövés azonnal megöl. Tehát eltartott fél óráig (kb. 20-szor próbáltam újra), mire rájöttem, hogy egyáltalán géppuskafészekről van szó és nem egy sniperről. Ugyanis csak egy lövést hallottam, az elsőt. Ezt nagy nehezen megcsináltam valahogy (puskagránáttal kiszedtem a csókát, a sniperem használhatatlan volt, mert akármilyen messziről (kb. 100-150 méterről van szó!!!) próbálta leszedni a faszit, amint a látószögébe került, az az első lövéssel kivégezte), majd jött a következő rész: a már megtisztított téren akartam áthaladni. Egyedül araszolgattam fedezékről fedezékre, mert ugye az embereim síkhülyék, csak arra jók, hogy megdícsérjenek, ha fejbehúzok vkit. Szóval haladok szépen, faltól szétlőtt kisbuszig, kisbusztól falig, mindig rohanva, hogy az esetleges lövöldözést sérülés nélkül ússzam meg. Sehol senki. Kilépek a kisbusz mögül, egyetlen lövés -hangjából ítélve gépfegyver, de semmiképpen nem sniper- és már fexem is. Torkolattűz kb. 200 méterre vmi guggoló faszitól.
Mindezt Hard nehézségi fokon, mert az első 3 pályát röhögve toltam végig, mondom akkor ezen emeljünk egy kicsit. Bár van egy olyan gyanúm, hogy mindegy, milyen nehézségen tolom.
Szóval ez is ment a kukába, nekem nincs bajom azzal, ha egy játék nehéz, sőt! Annak idején imádtam Flashpointozni, pedig ott aztán se mentés, se életcsík, csak annyi, hogy 2 órás fűben hasalás után amikor felálltál már dőltél is el, de az egy fasza játék volt, mert ha jól nyomtad, akkor volt esélyed és érezted, hogy jól nyomod...
Na mindegy, ez egy rakás szar, legközelebb várok a lelkesedésemmel az 5. pályáig.

Respect is not given. It's taken.