A Jigoku Shoujóval az a legnagyobb baj egyébként, hogy hihetetlenül sablonos. De tényleg annyira, hogy néha már fáj. Amúgy jó az elképzelés, szép a grafika, megvan a hangulat is, de az, hogy mindig kivétel nélkül ugyanúgy végződik minden rész, egy idő után nemcsak monotonná, hanem még idegesítővé is válik. Ott van ugyanis az a szerencsétlen férfi, aki képes a leglehetetlenebb helyzetben is mindig megtalálni a bosszút forraló egyént, de csak azért, hogy az utolsó pillanatban pont lemaradjon az egyezség megkötéséről. Az embernek egyszerűen nincs miért izgulni, tudja, mi fog történni a végén. Maximum annyi, hogy a bosszúálló még időben húzza-e meg a madzagot, és legalább az élete hátralévő részét jobbá tudja tenni vele, vagy azt se. Roppant lényeges (kívülálló szemmel nézve!) ahhoz képest, mi vár rá a pokolban pár év múlva...
SPOILER (bár igazából az eddigiek is azok voltak, de mostantól konkrétumok jönnek)
Ezért nem is nézem rendszeresen a sorozatot, csak ha véletlenül sikerül este odakapcsolnom. És ezért tetszett nekem a mai rész nagyon. Hogy nem volt internetes oldal, nem volt vudubaba meg madzag végre, nem volt egyezség, csak egy nagyon szomorú, hátrahagyott, gazdáját vesztett baba.
( Na meg mert szimpátiát érzek a babák iránt egy ideje, ugye...
)
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
