1. Eddig (meg remélhetőleg ezután is) csupa olyan vizsgáim voltak a félévben, amire az ember elolvasta a jegyzetet, írt közben minden tételhez egy durván oldalas vázlatot, hogy megértse és rendszerezze a dolgokat, és ezzel nagyjából meg tudta tanulni. Szóval ha így végigvette az ember az anyagot, akkor nagyon nagy meglepetés már nem érhette vizsgán, legfeljebb a jegy azon múlt, hogy jó vagy rossz tételt kapott. Itt viszont azt se lehet tudni, mi lesz egyáltalán. Úgyhogy jó eséllyel hiába tanulsz, úgyse tudod megoldani a feladatokat.
2. Olyan mérhetetlen mennyiségű az anyag, és olyan tömör a jegyzet, hogy abból nem hogy négy nap, de két hét alatt se lehetne kihámozni és megérteni mindent. Ráadásul egy csomó(!) bizonyításrészletnél a tanár csak annyit piszkított oda, hogy HW (homework), aztán ezzel letudta az egészet. Tőlünk persze ezeket különősen nagy előszeretettel fogja kérdezni, ezt kimondottan hangsúlyozta. Úgyhogy jó eséllyel megint hiába tanulsz, mert olyat kérdez, ami lényegében nem is szerepelt órán.
Szóval a fenti kettő, plusz még az, hogy írásbeli lesz kivételesen, és nem szóbeli négyszemközt, rendesen közrejátszik abban, hogy el sincs kedvem kezdeni igazán tanulni. Pedig így még esélytelenebb az egész, de így legalább nem leszek olyan ideges, mintha négy nap megfeszített tanulás után vágnának ki. Na meg ha ebből írok egy 0 pontos dolgozatot, azon senki se fog meglepődni szerintem...
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
