Sajnos, mert nagyon jó, de olyan dolgok vannak benne, amik nagyon szúrták a szemem...
Szóval a történet: egy hétgyerekes feleség nélküli családapa tiltakozása ellenére megindul a függetlenségi háború. A csaták követik a történelmet, de a család története valószínüleg nem.
Szóval a hős mel gibson Fia elmegy katonának, és amikor öccse a haláltól meg akarja menteni, lelövik a lurkót. Apja pedig fogja egy 9 és egy 7 éves fiát, és azokkal 20 tisztet elintéz. Azért egy kicsit furcsa, hogy a kát még nem tizenéves gyerek hogy lő le 10 állig felfegyverzett tisztet. Apja hozza régi szuperhős Halálos fegyveres formáklyát, ős is megöl vagy száz angolt de persze ő nem hal meg.
Szóval idősebbik fia is meghal, bosszút esküdik.
Az érzelmek megjelenítése valóságos és kiváló lett, könnyen beleélhetjük magunkat az 1776-os időkbe.
Azonban az már nem olyan jó, hogy a Gonosz és Szadista Angolok Meggyaláznak Mindenki, az amik, persze jófiúk. Egyépként még ha éppen csatát is vesztettek, akkor is a szokások 3-4szeres ellenséghalál most sem maradt el. Persze ez picit talán burkoltan volt benne, de kb. 500 amerikai és francia, 2000 ellenség halt meg. Mindegy.
A másik ami szemetszúrt egy rabszolga néger betevése a seregbe. Szépen szídják őket: egy négertelepen a négerek a csirkékkel élnek, primitíven pedig mondjuk 20 évig szolgáltak művelt embereknél, de a fehér rendező egy picit szídni akarta.
Egyértelmű fehérfölényt vitt bele a filmbe azzal, hogy egy négert belett, hiszen így jól hangsúlyozta (írástudatlan volt) hogy a fekák milyen műveletlenek, és a fehérek között igencsak elnyomásban kell őket részesíteni.
Ennyi volt a kritika, és most jön a jó:
Hihetetlen látványok, a csatajelenetek kb. a Gladiátor színvonalán vannak, ha a másik film szekérjelenetét nem nézzük akkor végül is az itteni látvány picit jobb volt.
A vér nem sajnálták, ez nem jó, sőt! túlzás! A filmben néhányszor mel gibson a szó szoros értelmében mindenhol vörös lett a vértől.
Tényleg nagyon izgalmas és érzelemmelteli, mivel azért nem egy happy end meg a két és háromnegyedórában sok főszereplő meghal, ráfoghatjuk, hogy dráma, de művészfilm biztosan. Sajnos csak azért, mert amerikaiakról szól, bizos hogy fog kapni oscart.
Nekem nagyon tetszett a film, olyan színészi és egyéb gárda áll mögötte, hogy az összahtás miatt talán minden eddigi legjobb történelmi filmeket magamögé utasítja, ha nem is, legalább ott van a legjobb öt között. Ha esetleg kérdeznétek melyik tetszett jobban, Gladiátor vagy ez, nehéz, de ez, mert nem izgalmasabb, de érzelmibb, talán az első film, ahol sajnálni tudom a jenkiket, akiket mai természetük miatt nem igazán csípek.
Mindenkinek ajánlom ezt a meglehetősen hosszú, kiváló filmet, és ha megnézitek a készítőgárda neveit látvány/hang/zene és még néhány rész tekintetében, rájöttök, hogy ez nem kehet rossz, de még csak átlagos sem.
Hehehe tobzódom a nevekben
