Szó volt róla, hogy ki is az úr a házaknál általában, és elindult a 'vita':
Fater: - Mindig is anyád hordta a nadrágot
Én: - De olyan jól titkoltad, hogy fel se tűnt neki
Muter: - Dehogynem, tisztában is vagyok a dolgokkal
Fater: - Látod, úgy kell csinálni, hogy azt higyje, amit most
Muter: - Jó, de igaz, ami igaz, ti nem sokat érnétek ám nélkülem, lehet, hogy a család feje a férfi, de a nő a nyak, az irányítja a fejet
Fater: - De gondolkodni nem tud!
én ott dőltem el
"..Soha nem gondoltam volna hogy elvesztem őt... A rabszolgájaként végeztem, tennem kell valamit."
