A magyar labdarúgó válogatott

Na, most értem haza az osztálytalálkozóról. Az étteremben ment a tévé, úgyhogy fél szemmel láttam belőle részleteket, helyzeteket, bár a mérkőzés összképéről értelemszerűen nem nagyon tudok nyilatkozni, de majd szeretném megnézni teljes egészében is. Az első gól nagyon hamar jött, és ostoba módon üresen hagytuk a svéd játékost, ráadásul amennyit láttam belőle, az alapján a kapufánál álló védő meg a kapus mintha egymást zavarták volna a mentésben. Úgyhogy kellően korán megvolt a szar alaphangulat, és mivel utána is inkább svéd helyzeteket láttam, amikor felpillantottam (hang nem volt, ezért nem tudhattam, mikor kell figyelni), szépen lassan letettem róla, hogy sikerül kiegyenlítenünk. Aztán jött a tizenegyes, aminél a szabálytalanságról is lemaradtam, ezért meg az előzmények miatt engem teljesen váratlanul ért az egyenlítés. Na, ezután az utolsó tíz percre már kimentem a tévé elé, és a hátralévő időt rendesen figyeltem végig.

A többit pedig mindenki tudja...

Az a 94. percben kapott gól még sokszor fog álmaimban kísérteni, mint ahogy nagyon sok magyar fociszurkolót hozzám hasonlóan, azt hiszem. Pont láttam megérkezéskor, hogy a találkozó előtt a '97-es finn meccs felvételeit mutogatták. Na, ez a gól ahhoz hasonlóan emlékezetes helyre kerülhet a magyar foci történetében. Nemcsak azért, mert nagyon könnyen előfordulhat, hogy pont ezen úszik el minden: a döntetlen szenzációs eredmény lett volna, a svédekkel szemben tarthattuk volna a négypontos előnyünket, így pedig máris feljöttek egyetlen soványka pontra. Hanem a gól maga is már-már olyan szerencsétlen volt, mint a finnországi a melléfejelő védővel és a kapusról a csatárra visszapattanó labdával. A sors adta akkor, a sors elvette most. Pedig ez a csapat, ezek a mostani szurkolók úgy megérdemelték volna, hogy még egy kicsit álmodhassanak...

(Annyira most értem haza, hogy a dán-portugál eredményét még nem is tudom.)

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Csak a "kidobott pénz"-ről jutott eszembe.

Én 2003-ban, amikor a lettekkel játszottunk Eb-selejtezőt, és amikor ezidáig utoljára volt némi esélyünk még a sorozat vége felé is, ellógtam egy osztálybulit, hogy láthassam a meccset. Aztán úgy írtam róla, hogy "akik nem érdemelték meg". Most szeptember 5-én azért az ötéves osztálytalálkozóra valószínűleg elmegyek, de ha hazajöttem, azt szeretném leírni, hogy "akik megérdemelték volna".

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Kívánom neked (meg az egész magyar focinak), hogy ne ablakon kidobott pénz legyen.
Jó lenne már végre papíron nálunk magasabban jegyzett csapatok ellen tétmeccsen győzelemnek örülni, főleg azért mert ezek a győzelmek most a Dél-Afrika felé vezető úton is komoly lépések lennének. Tegnap sajnos megint az elmúlt évek görcsössége látszódott a csapaton, ezt mindenképpen orvosolni kellene az elkövetkező hetekben.

A portugálok ellen már csak pár db 20 ropis jegy van a vip páholy mellé.Über-super teltház,velem
A svédekre ma vettem 8-ért,olcsób már nem volt,ebből is alig van már.Itt 15 a legdrágább ebből azért van még.

Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)