A magyar labdarúgó válogatott

Hát, azóta meg aztán pláne. Szlovénok rendszeres résztvevők voltak egy generáció során. Lettek is megjártak egy Eb-t. Bolgároknak volt egy vb-negyedik helyük. Lengyelek is ott voltak a legutóbbi vébén és Eb-n. Osztrákok is tíz éve még önerőből jutottak ki vébére. Hozzánk hasonló méretű ország nincs a régióban, aki nem jutott ki a szocializmus összeomlása után sehova. Talán a fehéroroszokat lehetne mondani, ha nagyon muszáj valamit.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Az kihagytam az előbb, hogy természetesen az elmúlt 20 évre, vagyis a rendszerváltás és a szocialista blokk felbomlása óta eltelt időszakra gondolok, de talán ez egyértelmű is volt.

Germinator: Erre régebben mindig az volt a válasz, hogy nálunk nagyon rossz a "közeg" ami körbeveszi a labdarúgást. Mindig csodálkoztam rajta, hogy ez a magyarázat miért éppen az említett közeget alkotók szájából hangzott el, akiknek elvileg megvannak az eszközeik, hogy változtassanak rajta. Valami azonban lehet a dologban, mert korosztályos szinten a mai napig fel tudunk mutatni komoly eredményeket, utána azonban valami nagyon elromlik, pedig a tehetségnek elvileg nem szabadna elvesznie. A megfelelő alapra valahogyan nem sikerül tovább építkezni, annak ellenére sem, hogy ma már viszonylag fiatalon külföldre kerülnek a jobb játékosok, vagyis kiszabadulnak a közegből. Kíváncsi vagyok, hogy 4-5 év múlva a jelenlegi jónak tűnő 18-20 éves korosztály mire lesz képes.

Csak azt erősíteném meg, hogy ez a térségben lassan mindenki járt világeseményen állítás mennyire igaz. Most ugyan a románok és a csehek gyengébben teljesítenek, de a szerbeknek és a szlovákoknak (kimondottan nehéz csoportból!) nagyon jó esélyeik vannak a kijutásra, és a horvát meg az ukrán csapatból is az egyik biztosan pótselejtezőt fog játszani.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Szbszig már megválaszolta, hogy miért tartozik Portugália a világ élvonalába, úgyhogy erre nem is vesztegetnék több szót. Azt mondod, hogy tisztelni lehet az ellenfelet (szerintem nem lehet, hanem kell, és ez talán kölcsönös elvárás), de abból, hogy "rakat szar" a portugál válogatott, meg, hogy "elverjük ezeket a kutyákat", nem azt érzem, hogy ezt komolyan is gondolod.
Való igaz, nem kellene megijedni sem senkitől, de arról nem is a szurkolók tehetnek, hogy ennek ellenére mégis ez történik minden hasonlóan nagy téttel bíró meccsen a komoly csapatok ellen. Úgy gondolom, még csak nem is az akarattal van a baj, mert az szerintem megvan, de például a svédek ellen eleve olyan felállással és olyan taktikával léptünk pályára, amiből szinte egyenesen következett, hogy az akarásból csak az erőlködés fog látszódani. Érdekes, hogy a váratlan egyenlítő találat után rögtön jelentőset változott a játék képe, akkor úgy tűnt, mintha a játékosok rájöttek volna, hogy nem verhetetlen csapat ellen játszanak, akik ellen akár helyzetet is ki lehet dolgozni, sőt meg is lehet őket verni. Csak azt nem értem, hogy miért kell ehhez gólt lőni, miért nem tud ezzel a mentalitással pályára lépni - a külföldi bajnokságokban edződött, állítólag profi gondolkodású játékosokból álló -csapat.
Mondhatod, hogy nem szabad megijedni, darálni kell, meg koncentrálni, ezzel mindenki egyet is ért. Viszont nem tudom, hogy mire ez a nagy optimizmus, amikor a meccseken ebből sokszor semmit nem látunk, miért gondolod, hogy ma este majd éppen Portugália ellen fog egycsapásra megváltozni minden, akkor, amikor éppen néhány napja szalasztottuk el a reális esélyét, hogy a pótselejtezős második helyre odaérjünk (ami még mindig nagyon messze van Dél-Afrikától).
Évek (sőt évtizedek óta) megy a néphülyítés. A következő meccsen minimum négy pont kell, és akkor minden rendben, aztán már az első meccsen elszalasztjuk a hazai győzelmet, de semmi gond egy bravúros idegenbeli sikerrel még mindig jók lehetünk. Aztán persze idegenben is kikapunk, és azt vesszük észre, hogy a végelszámolásnál a 4. vagy az 5. helyen állunk ismét, és akik korábban a kijutás valódi esélyével etették a szurkolókat, most kioktatnak minket, hogy ez volt a reális elvárás a csapattól, a magyar labdarúgás jelenlegi helyzetében - amiért mellesleg jelentős részben ők a felelősek - az volt a hülye, aki többre számított. Aztán minden kezdődik előlről, közben pedig a térségből már szinte mindenki járt nagy világversenyen rajtunk kívül. Nekünk meg soha nem akar összejönni, függetlenül attól, hogy kik alkotják a csapatot, és hogyan hívják a szövetségi kapitányt. Persze igaz, a remény hal meg utoljára.

És akkor mér kell fosni tőlük??Tisztelni lehet az ellenfelet, de ha megremeg a láb ott már komoly gondok vannak.Igenis nekünk is most már minden meccsen győzelemre kell játszanunk.Ha kapunk 2őt rúgni kell 3at nincs mese

Igen, kicsit elrugaszkodtam a valóságtól mert hát ki fog itt gólokat lőni.De akkor is a hozzáállás sokat számít, és az akarat.Tulajdonképpen az sem érdekel ha kikapunk, de lássam azt hogy ez a csapat AKAR.Mert nemakarásnak nyőgés a vége

Úgy kell nekimenni ennek a meccsnek hogy "megverjük a Portugálokat".Nem úgy hogy jaaaj, most mivan ha Ronaldo elfut az oldalamon?És?Kit érdekel?Maximum gól, aztán arra kell koncentrálni hogy utána mi tartsuk nyomás alatt a Portugál kaput.

Darálni kell nincs mese.Remélem a legjobbakat, és BÍZOM a fiúkban

nem kaptam tollat

"A játékosaik egyénileg lehet, dehogy válogatottként még nemigen tettek le az asztalra az is biztos."

2004-ben a legjobb 2-ben voltak az Eb-n, 2006-ban legjobb 4-ben a vébén, 2008-ban legjobb 8-ban az Eb-n. A mieink ezzel szemben a selejtezőcsoport 4-5. helyéért vannak minden évben nagy harcban, azaz kb. Európában sem vagyunk bent a legjobb 40 válogatott között. De te tudod...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Hát én akkor is optimista vagyok.portugálok ide vagy oda.Világ élvonalába tartoznak???Ugyan mitől?A játékosaik egyénileg lehet, dehogy válogatottként még nemigen tettek le az asztalra az is biztos.Marhára nem hoz lázba hogy kik játszanak náluk, ha csapatként szerencsétlenek.És itt megint utalnék arra hogy milyen pozíciót foglalnak el ebben a csoportban.Nem tartok tőlük.Ötletes játékkal verhetők simán, csak hátul legyünk határozottabbak és nem szabad hogy megremegjen a láb.Olyan játékot kell mutatnunk mint barátságos meccsen mondjuk a Digók ellen, és nem szabad hogy előjöjjön megint a "Magyar betegség"

HAJRÁ FIÚK!Elverjük ezeket a kutyákat

nem kaptam tollat