HÍR TV

Utólag én is bánom

Szenvedély nélkül a foci halott.

pájró ez meghatározó élmény lehetett számodra! : )))))))
én le is köptem volna, nem hogy köszönni! : )

...Life is too short, don't stress every day, leave your worries behind, go out and play!...

Légyszíves őszíntén válaszolj: te ezt egyszer is elolvastad?

Én most éppen a jobb, és a bal között sodródok, szívem szernit MSZP, de mivel én nagyon magyar vagyok, és fradista, ezért Miép. Inkább előbbi van bennem, de még van 3.5 évem, hogy eldöntsem melyik. Mindenesetre No Fidesz. Ja a és a Csurka volt a házunkban! (Persze mert alattunk lakott sokáig a lánya, egyszer köszöntem neki, és baszott visszaköszönni......)

De ne politizáljatok már annyit....

Szenvedély nélkül a foci halott.

Idézett következik:

Története során először mutatta ki az Országos Rádió és Televízió Testület Határozata, hogy az RTL Klub és a tv2 egyes hírműsorai a szocialisták és a szabad demokraták mellett kampányoltak. Bár az ORTT nem siette el a dolgát, Határozatában mégis kimondta: a Kossuth téri, április 13-i demonstrációról szóló híradások megsértették a tájékoztatás kiegyensúlyozottságára, tényszerű, tárgyilagos és pártatlan jellegére vonatkozó törvényi előírásokat. Az alábbiakban az RTL Klub kampánymódszereinek elemzése olvasható.

Talán csak a Magyar Nemzet írta meg szeptember 28-i számában, hogy a két televízió választókat az MSZP irányába befolyásoló, törvényellenes magatartásáról szóló döntést. (Magyar Nemzet, 2002. 09. 28., 1. oldal: RTL - tv2: erősítették az MSZP-kampányt) A hatóság kétperces elsötétítésre ítélte a csatornákat.

A Magyar RTL Televízió Rt. műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2002. április 13-án 18 óra 30 perctől, valamint 23 óra 12 perctől sugározta „Híradó” című hírműsorszámát. A hírműsorok belpolitikai blokkjai, műsoregységei - melyek elsősorban a Kossuth téren rendezett Fidesz-nagygyűléssel voltak kapcsolatosak - minimális eltérést tartalmaztak egymáshoz képest. A demonstrációval foglalkozó tudósítások kis különbségektől eltekintve teljes mértékben megegyeztek. A hírműsor felelős szerkesztője Bártfai Gergely, műsorvezetője Kurucz Péter volt. Az említett eseményhez négy tudósítás kapcsolódott, témái a nagygyűlés egyes aspektusait taglalták:

1. Az első, ami a legelső híradásként szerepelt a műsorszámban, továbbá a headline-ban is (csakúgy, mint a headout-ban) helyet kapott, a megmozduláson elhangzott beszédeket foglalta össze.
2. A második tudósítás - amely sorrendben is második - témája a tüntetéshez csatlakozó MIÉP-szimpatizánsok akciója volt, ami egyben a legproblematikusabb beszámolónak minősült az említett négy anyag közül.
3. A következő, harmadik riport a demonstráció résztvevőinek számát próbálta különböző források alapján megbecsülni.
4. Az utolsó, a negyedik műsoregység a Fidesz - Magyar Polgári Párt és az MDF szimpatizánsok Budapestre szállítását állította középpontba, amelyben szintén találtunk olyan momentumokat, szerkesztési módszereket, amelyek kifogásolhatók voltak a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás szempontjából.

A vizsgált „Híradó” című műsorszámok felütése, azaz amit a témához kapcsolódóan a headline-ban láthattunk, a következő volt:
Tüntetés felirattal képek a Kossuth téren összegyűlt tömegről és a beszédet mondó Orbán Viktorról, s alatta a következő szöveg: „Orbán Viktor a kormányoldal támogatására szólított fel a Kossuth téren.”;
Nyugalom felirat, s a következő szöveg: „Göncz, Medgyessy, Kuncze és Kupa a megosztottság ellen szólt.”

Az MSZP-t szolgálják

A hírműsor sorrendben második tudósítását - 18:33:20-kor - Kurucz Péter műsorvezető az alábbi mondattal vezette be: „A demonstráción ott voltak a MIÉP (külön hangsúllyal) hívei is”, s idézte Csurka István pártelnök MTI-nek adott nyilatkozatát a Kossuth téri gyűlésről: „a nagygyűlés az erőfelmutatás, az összetartozás kifejezése volt”. Mindeközben a műsorvezető mögötti kis képen - mintegy ízelítőként a következő képsorokhoz - ifj. Hegedűs Lóránt látható MIÉP-zászlóval, alatta a felirat: „A MIÉP is tüntetett”.

A tudósítás kezdő képsorain ifj. Hegedűs Lóránt igazgatta a felvonulókat, zászlóvivőket. A kommentátor szövege a következő: „Miután rendezték soraikat, már csak vezetőjük hiányzott.” A felvételek dramaturgiája szerint megjelent Csurka István, akit szavazótábora skandálása kísért - „Csurka, Csurka…” -, majd „a pártelnökkel az élen azután megindult a tömeg a Szabadság térről” szöveg alatti képsoron látható, hogy a menet elindult. A gyaloglás közben Csurka István pártelnök felhívta az operatőr figyelmét a tüntetők zászlóira, amelyek elnyerték tetszését. („Tetszenek ezek a zászlók! Ezt tessék fotózni!” Az operatőr mutatja a vonuló tömeget, melyben egy csoport MIÉP-es zászlót vivő fiatal az „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” strófát énekli, majd közeli kép Franka Tiborról és ifj. Hegedűs Lórántról, s alatta a riporter szövege: „A vonuló MIÉP-vezetőket szimpatizánsok köszöntötték az útszélen” - a kamera egy harsányan tapsoló férfit mutat közeliben, aki a „Büszkék vagyunk rátok!” mondatot kiabálja.

Majd szintén közelképen egy nemzeti lobogót tartó kopasz, bomberdzsekis fiatalember és hasonlóan öltözött társai láthatók - „Ria, ria, Hungária” skandálják -, akiknek rövid frizurája alapján arra lehetett gyanakodni, hogy skinheadekkel találkoztak a MIÉP-es felvonulók (18:34:05). A katonai sapkát és bomberdzsekit (18:34:10) viselő tüntető megjelenítése - aki azt kiáltja: „Hajrá magyarok!” -, majd büszkén, majdhogynem kihívóan beletekint a kamerába - szintén ezen érzetet erősítette. A szerkesztő - Gosztonyi Toni - stand up-ja során osztotta meg tapasztalatait a televíziónézőkkel: „Csalók, újraszámlálást követelünk, és rendezettek a soraink - skandálták a MIÉP-szimpatizánsok, akik ezután átvonultak a parlament elé, a Fidesz választmányi nagygyűlésére.” Mondatait követően a kamera a tömeget mutatja, felcsendül a „Ria, ria, Hungária!” skandálása, majd Kövér László látható premier plan-ban, amit a szerkesztő zárszava követett: „A nemzeti és pártzászlókat lobogtató tömeg a Parlament előtt csatlakozott a Fidesz-szimpatizánsokhoz - eközben gyors, futó kép a zászlókról - A szónok azzal fogadta őket, hogy: Az erő velünk van, a forradalom elkezdődött!”

Koncepciós szerkesztés = Híradó?

A tudósítás fő problémája, hogy összemosta a Fidesz - Magyar Polgári Párt demonstrációját és a MIÉP megmozdulását, s ez utóbbit jelentőségéhez képest nagyobb hangsúllyal mutatta be, mint azt a kampányrendezvényt, amely a választási kampány szempontjából valóban fontos és kiemelendő rendezvény volt, s aminek a fontosságát, politikai súlyát a MIÉP kihasználva, annak kapcsolódó vagy háttérrendezvényeként feltüntetve magát, ezáltal a műsorszolgáltató számára középpontba került. Így az alapjaiban és szándékaiban is teljesen eltérő eseményeket úgy közvetítette a nézők felé, mintha azok egyazon szervezés keretében zajlottak volna le. Így akarva-akaratlanul a műsorszolgáltató kiszolgálójává, közvetítőjévé vált az egyik párt választási „jelmondatának”, azaz az MSZP által a választási kampány során sokat hangoztatott szélsőjobboldali fordulatra való figyelemfelhívásnak. Mindezeken túlmenően a párt, a MIÉP jelenléte teljesen ellentétes volt a szervezők intencióival, eme szándékukat a műsorszolgáltató is megfogalmazta a következő napi, 2002. április 14-i hírműsorának egyik tudósításában, melyben közölte: a rendezvény szervező kifejezett kívánsága ellenére jelentek meg pártzászlók és szimbólumok a szimpátiatüntetésen.

A készítők az általuk kialakított álláspont bemutatása érdekében megfeledkeztek a valóságról, és az összképből kiemelték, hangsúlyosan szerepeltették a kevésbé jellemzőt, majd oly módon szerkesztették a tudósítást, hogy az megfeleljen a történésekből levont konklúziójuknak.

A beszámoló az enumerációval veszi kezdetét, ahol elsőként a bocskaiba öltözött ifj. Hegedűs tűnik fel, majd a pártvezetés, később a tömegben - itt kell megjegyezni, hogy nem a felvonuló MIÉP-szimpatizáns tüntetők között - felbukkanó skinheadek hivatottak leírni a párt tömegbázisát, bár nem lehet tudni, hogy az illetők valóban szélsőséges nézeteket képviselnek, vagy egyszerűen „trendik”. A terepszínű baseball sapkában és bomberdzsekiben felvonuló zászlóvivő - aki egyébként a híveket szállító vonatok kapcsán is feltűnik a következő tudósításban - a militáns jelleget erősítette. A „Ria, ria, Hungária!” skandálása a tömeg fanatikus és kiszámíthatatlan jellegének bemutatására szolgált, bár ez a másik tömegpárt által szervezett megmozdulásokra is jellemző volt. A konklúzió levonását megelőzően a MIÉP és a kormánypárt közötti kapcsolat „megtestesítője” (Kövér László) is megjelent a képeken. A jelenetek kizárólag illusztratív funkcióval rendelkeztek, illetve a premisszák szerepét rótták a készítők a felsorolt reprezentációkra, amelyből levonhattuk a konklúziót, amit a szerkesztő-riporter is megtett explicit formában a tudósítás végén.

Számháború


A harmadik tudósítás - 18:34:40-től - a téren megjelent tüntetők létszámáról, illetve arra vonatkozóan a különböző álláspontok, kijelentések bemutatásáról szólt. A műsorszolgáltató szakértőkre hivatkozva 80-100 ezer emberre becsülte a megmozdulásban résztvevők létszámát: „Azt, hogy mennyien voltak a demonstráción, nehéz megbecsülni, a terület méreteiből levezetve a szakértők szerint a Kossuth téren 40-50 ezren férnek el, a környező utcákkal együtt maximum 80-100 ezren.” Majd idézte a rendezvény műsorvezetője által közölt adatot, aki a rendőrséget jelölte meg forrásként, és kétmillióra tette az egybegyűltek számát: „A rendezvény műsorvezetője ugyanakkor a rendőrség adataira hivatkozva azt mondta, hogy 2 millióan voltak.” A műsorszolgáltató megkereste a BRFK sajtóosztályát, ahol Dézsi Mihály szóvivő elmondta, hogy a kérdés természetéből következően kampányrendezvényekről nem szoktak felvilágosítást adni senkinek: „Nem mondunk, nem mondtunk és nem is fogunk mondani, hiszen hogy ha a kedves tévénézők figyelemmel kísérték azokat a kampányrendezvényeket, amelyeket a BRFK biztosított, soha nem is mondtunk résztvevőszámot. Ez nem a mi feladatunk.”

Az elhangzottak tekintetében a műsorvezető által becsült szám hihetetlennek tűnt. A rendezvény fontossága nem a számokban rejlett, a műsorszolgáltató ellenőrizve a forrást, leleplezte az ottani konferanszié becslését, ugyanakkor „szakértői” a speakeréhez hasonló túlzásról tettek tanúbizonyságot.

A késő esti - 23 óra 12 perctől sugárzott - kiadás csak ezen pont, illetve ezen téma tekintetében tért el a főműsoridőben sugárzott „Híradó” tartalmától. A műsorvezető a következőképpen egészítette ki a téma kapcsán már korábban is elhangzott felvezető szöveget: „A nagygyűlésen a közterület-fenntartó becslése szerint 3-400 ezren voltak.”

Tehát a kommunikátori szöveg Demszky Gábor sajtótájékoztatójával egészült ki, ahol a főpolgármester a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat önkéntes szóvivői szerepében tetszelegve a vállalat által becsült adatokat közölte a sajtó megjelent képviselőivel.

Hiteltelen és pártos tájékoztatás

A hírműsor negyedik beszámolója a szimpatizánsokat Budapestre szállító vonatokat és buszokat, illetve az utazást finanszírozó cégeket állította reflektorfénybe. A műsorvezető az alábbi szöveggel vezette fel a tudósítást: „A budapesti demonstrációra 7 különvonat és több autóbusz szállította a szimpatizánsokat, a MÁV szóvivőjének elmondása szerint ezeket a Fideszhez közel álló vállalkozók, magánszemélyek és alapítványok bérelték. A szóvivő üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy kik és mennyit fizettek a vasúttársaságnak. Az átlagos tarifát alapul véve a költség 10 millió forint körül lehetett.” Mindeközben a háttérben egy állomáson álló vonatról készült kép, alatta a Kik fizettek? felirat látható.

A képanyag egy állomásról kidördülő szerelvény bemutatásával kezdődik, melynek ablakaiban kilógatott felirat: „Légy velünk Magyarország!”, s alatta az alábbi kommentár: „azok a különvonatok, amelyek reggel elindultak Nyíregyházáról, Debrecenből, Mátészalkáról, Szegedről, Miskolcról, Pécsről és Sopronból, rendben meg is érkeztek Budapestre. A több ezer ember zászlókkal és kabátjukon kokárdával azután többnyire gyalog vonult a Kossuth téri nagygyűlésre. A MÁV illetékese szerint a különvonatot megrendelők személye üzleti titok: megrendeltek, fizettek és az is az ő gondjuk volt, hogy illetéktelenek ne üljenek fel a bérelt vonatokra.” Domonkos Lajos, a MÁV Rt. szóvivője: „Ezek a magánszemélyek, ezek valamilyen módon, hát hogy is mondjam csak, kapcsolatban állnak a Fidesszel, vagy más pártokkal. Tehát ezt ők intézték el maguk között, de nem volt semmilyen probléma az indulásnál, tehát annyian vették igénybe a vonatot, ahány ülőhelyet kifizettek.” A másfél perces beszámoló során körülbelül ennyi információt szerezhettek a nézők a kérdésről, illetve megtudhatták, hogy a szervezők és a szimpatizánsok ismerhették egymást: „A MÁV szóvivője szerint a szervezők jól vizsgáztak, bár szerinte nem volt olyan nehéz dolguk, hiszen a megrendelők és az utasok nyilván ismerik egymást: szimpatizánsok, párttagok, meg hát ott van a kokárda is, mint megkülönböztető jel.” A feltárt adatok ellenére a szerkesztők - Moskovics Judit és Gosztonyi Toni - megszólaltattak három utast is, akik az elhangzottakkal ellentétes állításokat tártak a nyilvánosság elé. „A vonattal érkező utasok is csak találgatták, ki fizethette a jegyeket” - s a szöveg alatt futó képsorokon pályaudvaron álló vonat látható, melynek ablakából V betűt mutató utasok állnak, a peronon pedig a második tudósításban is közelképen mutatott terepsapkás, bomberdzsekis nemzeti zászlót tartó fiatalember. A három „utas”, mint riportalany különböző megoldásokkal szolgált, egyik szerint a kormány, másik szerint a Fidesz, a harmadik szerint a „minisztérium” állta a költségeket (18:36:46-18:36:53).

Az elhangzott hiteles tájékoztatás tekintetében megállapítható, hogy a kérdéssel kapcsolatban a kevésbé informált szimpatizánsok gondolatainak bemutatása alkalmas volt arra, hogy bemutassák: a támogatók elfogadják a közpénzek kampánycélokra történő fordítását. Az említett technika nem szolgálta a hiteles és pártatlan tájékoztatás normáinak megvalósulását.

Az Rttv. 4. § (1) bekezdése kimondja:

„A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.”

Az ORTT Határozata leszögezi: „a műsorszolgáltató az említett magatartásával, azaz a 2002. április 13-án 18 óra 30 perctől, valamint 23 óra 12 perctől sugárzott „Híradó” című hírműsorszámában szereplő, részletesen ismertetett, elemzett tudósítások tartalmi, képi és szöveges megjelenítésével megsértette az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságára, tényszerű, tárgyilagos és pártatlan jellegére vonatkozó törvényi előírásokat, alapelveket.

"Látod nincs mit mondanom, a napot, az órát sem tudom..."