Meg kell jegyeznem először, hogy szerintem a SoT-WW-TTT egy kerek zárt történet, azzal végződik -a herceg mesél- amivel elkezdődött, szerintem fantasztikus történettel, sőt, még tanulsága is van a mesének. Különben is mindig imádtam Perzsiát, hihi.
A trilógia kezdete olyan mint az Ezeregy Éjszaka meséi, a második rész sötét kezdetének hangulata végig tükröződik az egész alatt mind a történetben, mint a képi világában. A harmadik meg egy grandiózus történet a megváltásról és döntőseink következményeinek elfogadásáról, részben egy keleti történet a felnőtté válásról.
A Herceg megkapja a lány kezét és apja Birodalmát. Ásó, kapa, nagyharang.
Ahogy lent Assassin King megjegyezte, itt is a mesélő a Herceg, én is felfigyeltem, hogy a történet során és a végén olykor múlt időben beszél. Ez szintén megadta a játék hangulatát.
Tetszett, hogy a játék helyszínei olykor emlékeztetők voltak ma SoT egyes helyszíneire.
A Herceg átmenete a SoT-WW karakterének. Érettebb, mint az első részben, de ifjabb, még kevésbé keserűbb, mint az immár harmadik részbeli személye. Itt még ironizál, benne van az ifjonti tűz. Nagyon remélem, hogy a következő két részben -tudtommal ez is trilógiának készül- egyre inkább sötétebbé válik a történet, és megtudjuk, milyen tettek vezettek ahhoz, hogy Dahaka üldözőbe vette.
A WW menüjében extrákként voltak videók, és abban volt egy, ahol a herceg egy nagy csatában vesz részt. Hmmm... Lehet, hogy a hazaútja nem lesz olyan könnyű, mint hitte?
Amit negatívumként fel tudnék hozni az a harcrendszer. Nem mondom, hogy rossz volt, de hiányzott a free fighting system, remek bravúrokat lehetett előhívni vele.
