Igazad van - valamelyest - Petyo! Ugyanakkor a "mértéket" szerettem volna hangsúlyozni: a Sztálingrádban sem láttam (egyáltalán) a szovjet katonák kínszenvedéseit kópiára venni... Az általam és általad citált filmekben legalább "hátba lőtték" a fricceket, ám az általunk magasztosult Sztálingrádban még erre sem vették a fáradtságot. Nagy tömeg ruszki (nagy totálban), hadd dögöljenek.
Ettől függetlenül pedig "kerek" a BoB (bocs), mert századtörténetet dolgoz fel, nem pedig a német katonák kevésbé kurrens hétköznapjait! (Nem erről szól az alap forgatókönyv). Ám vannak benne németek. A Sztálingrádban is vannak ruszkik, nagy tömegben, tüzérségi tűz által szétb.szva, a kamera által kb. 100 méterről felvéve. Oszt ennyi.
Nyilván a látottak és érzelmek mentén ítélünk meg filmeket, ám.... te belegondoltál abba, hogy rendezőként, mondjuk egy egy magyar század - Don-menti - szenvedését akarod filmre venni, akkor túlontúl is kihangsúlyozod mondjuk a muszka "heroikusságát"!? Lófaszt. Csak a Szabó törzsőrmester - ütegparancsnok - szenvedése, kínkeserve érdekel, nem pedig a ruszkié. Meg kellene végre érteni, hogy a rendezőket a saját nációs/történelmi érzelmek vezérlik egy-egy film megalkotásánál, nem tudjuk befolyásolni, hogy "fifti-fifti" filmek szülessenek! Ilyen soha nem lesz, éppen ezért fog ez a topik még sokáig létezni: hogy a rendezők profán hiányosságait kiegészítsük a hőbörgéseinkkel (ti.: miért nem jó, miért nem hiteles, miért nem "kettős mércével" készült az adott film!) Kettős mérce, sem a politikában, így a filmgyártásban sem fog létezni: ugyanakkor nekünk - mint nézőknek - az a dolgunk, hogy a véleménykülönbségek oltárán ezt feloldjuk!
Ma sokadjára megnéztem az "Assembly"-t (kösz Lacko

), Gu Zidi kapitány még jobban a szívembe csalta magát (mint a volt parancsnok, aki felkutatja a volt százada elhunyt tagjait), akárcsak Winters...