The Elder Scrolls V: Skyrim

Ja, én is megőszültem, ami meg nem lett ősz, az kihullott. Úgyhogy most Shichi Sudokuzok egyett... Az relaxál...Vagyis én relaxálódom közben, vagy mi...

"A holtakat el kell temetni. Nem túl mélyre persze, hisz bármikor szükség lehet rájuk." Alyr Arkhon

Hú, akkor ezt skippelem. A szarakodás mindennél jobban elveszi a kedvem bármitől! A "trial and error", vagy az ötvenedjére sem sikerülő részek borzalmasan ki tudnak akasztani, nem egy játékot hagytam ott emiatt, akármennyire szerettem is addig (pl. Mafia 2 az utolsó epizódnál).

Hajdanában az Alone in the Dark 2-ben volt egy rész, ahol az elrabolt kislányt, Grace Saunderst kellett biztonságba kísérni. Futni nem tudott (oké, persze, pár éves volt), csak szökellt, mint a réten, mindenben elakadt, mindenben hasraesett, és a járőröző szellemkalózok (akik ugye elrabolták a kiscsajt) valami rejtélyes oknál fogva a körme hegyének az árnyékáról is azonnal felismerték, ha kilógott a fedezék mögül. Ja, harcolni sem tudott, meg persze menekülni sem. Öregedtem vagy tíz évet, mire sikerült az a rész...

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

Szóval még folytatnám, csak olyan szinte idegi alapon lettem ettől a sz*rtól, hogy nyomogatok mindent össze-vissza.
Tehát azt a tetves kutyát a Throat of the World lábától el kellett kísérnem messze északra, Solitude-től még nyugatra. Persze az a büdös dög mindennek nekiment, ami mozgott. Nem jött utánam, ha kicsit nehezebb volt a terep. És hogy teljes legyen a kép, persze vissza is kellett kísérni apucihoz!!! A végére már a hajamat téptem...
Ja, és az a dög mindig lökdösött és útban volt, nehogy normálisan lehessen harcolni azokkal az ellenségekkel, akikkel nem is lett volna gond, ha ő nincs ott...(aki ezt a quest-et kitalálta...szóval az anyukája egy kicsit csuklott...Bocsi)
És a juti sem egy nagy durranás...

"A holtakat el kell temetni. Nem túl mélyre persze, hisz bármikor szükség lehet rájuk." Alyr Arkhon