Prometheus

Ez amúgy pontosan így van. A T1 sokkal félelmetesebb volt a gonosz Arnie miatt, rendkívül komor és frusztráló hangulatot teremtett az elkeseredett és kilátástalan harc és folyamatos menekülés, a kettőt viszont imádom a sok akció, a T-1000-es, és a poénok miatt.
Alien-ből is az egy inkább egy lélektani thriller, mint horror, bár tudom, hogy horror-ként jelölik meg mindenhol, de én sosem tekintettem annak. Félelmetesen zseniálisan eltalált a hangulat és a megvalósítás, ezért is várok rengeteget a Prometheus-tól. A Bolygó neve: Halál viszont örökre a kedvencem marad! Annyira megkedveltem azt a maroknyi kis tengerészgyalogos csapatot, és olyan profin oldották meg az akciójeleneteket a búvárruhából készült Alien maskarákkal, hogy örök klasszikus marad. A harmadik részt nem kimondottan szerettem, mindig is gyengének tartottam, viszont 17 év elteltével végre sikerült megnéznem belőle a rendezői változatot eredeti nyelven, és valami kik*rt jó volt!!! Mindenkinek ajánlom figyelmébe, mert kenterbe veri az eredetit. A 4. részt meg már inkább ne is említsük. Winona Ryder aranyos volt meg a pilóta csajnak kegyetlen jó segge volt, és ennyit érdemes felhozni pozitívumként. Anno még 2 általános iskolás haverommal együtt ültünk be rá moziba 1997-ben, mert mindhárman Alien rajongók voltunk és baromira vártuk, de csak szótlanul és magunk elé bámulva hagytuk el az épületet, nem igazán tudtunk magunkhoz térni.

Minden idők legjobb sci-fije a Star Wars. Pont.

OFF: Amúgy ha már felmerült a Terminátor, más is észrevette, milyen sok tekintetben hasonlít az Alien és az Aliens a T1-hez és a T2-höz? Ha pl. megkérdezed, hogy melyik a legjobb Alien- és Terminátor film, a legtöbb ember valószínűleg mindkét esetben a második részt fogja megjelölni. Én valahogy nem tudnék ilyen biztosan választani egyik esetben sem, ugyanis mindig is úgy voltam, hogy ugyan mindkét film esetében a második részek tették teljessé az elsőt történetileg, viszont az első rész adta meg a megalapozást és teremtette meg az alaphangulatot, ráadásul tette ezt úgy, hogy az ember még félni is tudott rajtuk. A T1-et én pl. mindig sokkal félelmetesnek találtam (pláne kisgyerek fejjel), a másodikat viszont szórakoztatóbbnak, mert ott már két Terminátor volt, őrült sok akció, meg poénos beszólások, stb. Dettó ugyanígy az Alien filmeknél, ahol az első tényleges horror, ütős atmoszférával (emlékszem suttyomban néztem meg - lehettem vagy 8-9 éves -, még ilyen alámondós videókazis változatban, aztán utána napokig fejemre húzott takaróval aludtam, hogy nehogy egy arctámadó embriót rakjon a mellkasomba ), míg a második egy fokkal könnyedebb hangvételű, amin annyira félni már nem lehetett, viszont akciófilmnek zseniális volt, ráadásul ezzel ismertük meg a lény teljes életmenet-ciklusát is.

Lacho calad! Drego morn!