Mass Effect 3

Corteznek a párbeszédek során szinte csak paragon válaszokat adtam, de azt hiszem egy helyen kell odafigyelni arra, hogy mit mond az ember a többivel csak a 'barátságot' erősíted.

Látom, háttérben befigyel a gyűjtőihez járó N7 patch is

Na de hogy témánál maradjak, és most játszom éppen a harmadik résszel, bár már a vége felé járok (ME1-ME2 újrajátszással indítottam, hogy végigvigyek teljesen egy karaktert, ez az oka a "lemaradásnak").

Számomra kicsit csalódás ez a trilógia záró darab (bár még nem értem a végére, így kicsit előre beszélek). Illetve nem is csalódás, hanem inkább erősen felemás érzést kelt bennem. Vannak nagyon jó pillanatok/történések/párbeszédek, de ez a rengeteg szkennelős/citadellát mindig végigkajtatós mellékküldetés valami félelmetesen unalmas és fantáziátlan! Csak megtörik a történet folyását. És a nem szkennelős mellékküldetések kapcsán is úgy érzem magam mindig, mintha valami kő egyszerű - verd vissza a hullámokban támadó ellenfeleket - TPS játékkal játszanék, ahol az ellenfeleket letudva véget ér a küldetés, és minden oké.
Sőt, a geth-quarian történésekig a főküldetésektől sem dobtam magam hanyatt. (Na jó, a krogan-genophage cucc szintén baromi jó volt, de a főszál többi darabját különösebb áll-leesés nélkül toltam végig). A Geth-Quarian résztől viszont szerencsére felpörögnek a történések, a szkennelgetős/talált cuccokat szállítsd le küldetések is elapadtak, így most történet szempontjából már hozza a sorozattól elvárható fordulatokat és izgalmakat a játék.

Ami nem tetszik még - ha már "nyekeregni" kezdtem a hsz-ben, akkor ezt még lepötyögöm -, az a leegyszerűsödött párbeszédrendszer. Van paragon meg renegát duma, meg töménytelen mennyiségű automata szövegelés (pedig tudtommal RPG módban tolom, nem akciójátékosban).

Az viszont nagyon jó, hogy a korábbi részek történései/életben maradt karakterei hangulatos formában befolyásolhatnak történéseket. Frankó belegondolni, hogy mi lett volna, ha Thane nem éli túl az ME2-őt, vagy nem csinálom meg Jack küldetését, esetleg, ha az első részben kinyírom Wrexet. Persze ha lecsupaszítjuk, akkor csak néhány EMS pontban jelentkezik a hatásuk, viszont maga a történet szempontjából marha jó dolog.
Akármennyire is elcseszték a végét (állítólag, mert személyesen még nem jutottam el odáig), ezeknek a szálaknak a beépítése a játékba nagyon jó dolog.
Sőt, egészen jelentéktelen kis NPC-k is fel-feltűnnek újra némi utalással, ami szintén hangulatos. Azért is jár a jó pont.

És hát, van néhány olyan "mozis" párbeszéd és jelenet, amire ma - állítom - csak a Bioware képes, egyetlen más rpg-közeli stílusú játékban sem találhatunk ehhez hasonló minőséget. Nálam ezek viszik el a hátukon a játékot, és ezek azok, amiért - bármennyire is primitívnek tartom ez a hullámokban tör rád az ellen-féle TPS lövöldét és időhúzó, unalmas mellékküldetéseket - egyszerűen képtelen leszek 7-8 pontnál kevesebbet adni rá a végén a saját kis házi pontozó-rendszeremben.

Ja, és mivel én egy maradi, valamelyest homofób ember vagyok, nagy fekete pont még azért, amiért Cortez barátunk siránkozását kellett hallgatnom nem egyszer a "férje" elvesztéséről, érzékeltetve, hogy azért "vigasztalható". Abszolút paragon beállítású Sheparddel viszem a játékot, de ott kőkeményen osztottam a renegát válaszokat, nehogy véletlenül a végén még automatikusan a karakterem karjaiban kössön ki a muksó...

Na, megyek is vissza játszani. Talán ma a végére érek

Endure. In enduring, grow strong.

The art of the ME universe
Ej, ezek a rokonok így születésnap körül

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status