Most fejeztem be az első rész újrajátszását. Hát banyek, soha többé egy rossz szót nem szólok a kettes és a hármas harcrendszerére. Az idő nagyon megszépíthette az emlékeket (először három, másodszor két éve játszottam vele), mert én mindig úgy emlékeztem rá, hogy semmi bajom nem volt a harcokkal. Azonban most, a gyakorlatban rájöttem, hogy hiába nyavalyogtam időnként a kettesen és a hármason, azokban kifejezetten élveztem a csatákat, míg az első részben csak szükséges, gyorsan lezavarandó rosszként tekintettem rájuk, amelyek megszakították a a jó kis szerepjátszós, olvasós, agyalós részeket.
A dialogue wheel viszont felüdülés volt a hármas "igen/nem, kedves/köcsög, autopárbeszéd autopárbeszéd hátán" rendszere után.
Na, ha már így belejöttem, akkor jöhet a második rész is. Talán mire ezzel is végzek, végre kijön egy magányos farkasok által is hasznosítható DLC.
