Labdarúgó-világbajnokság 2014, Brazília

Igazából az eddigi mérkőzéseken a hátrányba kerülő csapatok közül egyedül az ausztrálokon láttam azt, hogy igyekeznek az egyenlítésért. Pont ők, akik papíron a leggyengébbek az összes közül, és a legesélytelenebbek a továbbjutásra is a csoportjukból az ellenfelek tudatában. A többiek: kameruniak, görögök ugyanazt folytatták egy-két bekapott gól után is, mint előtte. Azaz lassú, ötlettelen, motiválatlan, elképzelés nélküli játékot leginkább. Megjegyzem, fentebb említett csapatok esetében ugyanez volt már négy éve is a csoportkörben. Nem értem, miért. Ennyire nem tudnak, vagy nem akarnak váltani mérkőzés közben... Ezzel szemben a kolumbiaiak voltak azok, akik a 93. percben gyorsan végezték el a szabadrúgást, amiből aztán a harmadik gól született. Nevetséges, hogy még ők hajtottak jobban akkor is...

A görög csapat ráadásul különösen nagy csalódás, mert ezúttal még a védelmük is gyermeteg hibákat vétett, pedig ez a csapatrészt azért általában az erősségüknek számít. Mondjuk az Eb-selejtezőkre előretekintve annyira ezt nem bánom...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Ez a mai harmadik találkozó elég hasonló volt a nyitómeccshez. A chileiek nyilván jobb csapatot alkotnak sokkal, de amennyit az ausztrálok küzdöttek a második és harmadik chilei gól között egy órán át, azért igazán megérdemeltek volna egy pontot szerintem. Én nagyon kellemesen csalódtam bennük. A hírek alapján sokkal kevesebbre számítottam ettől a csapattól, amiből egy-két kivétellel már hiányoznak a régi nagyok, és csupa ismeretlen, tapasztalatlan fiatallal van tele. Az persze más kérdés, hogy a továbbjutásra így sincs esélyük. Mondjuk a chileieknek se sok, ha így játszanak a spanyolok ellen. Ott azért tizenöt perc focival nem fognak pontot szerezni, az biztos. Még egy ilyen rossz passzban lévő spanyol válogatott ellen sem.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.