Csajozás!!!:) - csajok és pasik

Utolsó bekezdés +1

Én 20 éves vagyok, ősszel leszek 21, de én is úgy érzem, hogy olyan szinten korcsosult a világ, beleértve az ismerkedést is, hogy az flörtelem. Akiknek én tetszem, legalábbis akikről tudtam, hogy így van, azok ilyen kis 14-15 évesek. Most azzal mi a faszt kezdjek? Mert nem a kora miatt nem lennék vele, hanem mert miről beszélgessek vele? Mennyire komoly egy 15 éves kislány? Nekem már amúgy is terveim vannak, külföld miegymás. Neki meg még mondjuk el kéne végeznie a középiskolát.. Ehhez még annyit, hogy van az utcákban egy 16 éves lány, s neki vettem egy rózsát. Hosszú történet, hogy miért, de úgy örült neki, mintha az srác, akivel együtt volt vagy egy évig nem vett volna neki soha... kicsit vicces volt. Amúgy ő is tök szép, meg minden, normális is, de vannak olyan dolgai, amik miatt nem tudnám elképzelni vele.

Aki mondjuk korombeli, az még talán normális, de az tuti foglalt, vagy csúnya, vagy gyökér. Ha esetleg meg szingli és még akár be is jönnék neki, akkor sose tudom meg úgysem, mert ahogy én "csajozom", úgy nem csajozik senki Ránézek, visszanéz, akkor én elnézek, mert nehogymár, s akkor várom, hogy valami mágikus erő hatására rájöjjön, hogy tetszik, s ő lépjen. Lássuk be, ez nem a leghatékonyabb módszer Nekem valahogy annyira nincs önbizalmam odamenni valakihez, s megszólítani. Valószínű, hogy azért is, mert ennek a diszkós, "páwa" hajú ideálnak véletlen sem felelek meg. No, meg azért is, mert én nem tartom magam helyesnek-noha mondták már, hogy jól nézek ki-illetve szóban sosem tudom magam úgy kifejezni, ahogy szeretném. Pedig amúgy én is ezt a romantikus vonalat képviselem, szerintem nem járna rosszul az, aki velem van, de hát..

Van másik véglet is. Nem szégyellem, voltam fenn netes társkeresőn, mondván, why not? Ott meg, ilyen 30-35 éves nők nézték meg az adatlapomat feszt. Most az megint nem jó

Most abban a helyzetben vagyok, hogy nem tudom hol ismerkedhetnék... pedig de jó lenne már valaki

Az utóbbi időben csak nagyon ritkán fejezem be, amit elk

Engem komolyan mondom megátkoztak... tuti az exem volt!

Eltelt már 2 év mióta kitettem, azóta nem igazán csajoztam, de most hogy is mondjam előtört bennem a vadászösztön, így elkezdtem adogatni magamnak és egyes szimpibb csajoknak egy-egy esélyt. Gondoltam, aki mer az nyer és hogy ha nem is próbálkozok, akkor a remete csak a kutyájával élő önképem fog beteljesülni. Na az elmúlt 4 hónapban úgy voltam vele, hogy találtam 3 értelmesnek tűnő leányt. A kritériumaim egyszerűek voltak: legyen valami nőies megjelenése, egyénisége és legyen valami esze is. Eddig jó emberismerőnek gondoltam magam, de rá kellett ébrednem hogy naivságom határtalan volt. Mindegyik csajjal befürödtem, na persze nem egyszerre próbálkoztam nálunk. Az egyiknek még még érthető volt az indoka: összejött mással, akit előttem ismert meg. A másik 2 viszont nem is tudom... sorolnám rájuk a negatív jelzőket de nem. Inkább leírom a sztorit, amint mind a 2 lány eljátszott (nem ismerik egymást).

Történt, hogy megismerkedtünk neten (na hol máshol?!), beszélgettünk úgy 3-4 napot, és megbeszéltük, hogy találkozzunk. Na hát tali előtti nap behisztizett, nem lett belőle semmi. 1 hónap csend, utána valahogy megint beszélgetni kezdtünk és mondta hogy ha már elmaradt az első tali, pótoljuk be. Na ebből az lett, hogy megbeszéltük a helyet és időt, csak épp nem jött el. Oké, innentől kezdve nem foglalkoztam vele, de nem értem minek kell játszani a másikkal, ha egyébként baromi nem akar tőle semmit? Ugyanezt eljátszotta a másik csaj is, akit gyerekkoromból ismerek és ő kezdett el kezdeményezni. 2 hetet beszéltünk aztán ő is feldobta hogy talizzunk meg hogy átjön... Mondtam hogy találkozzunk először, menjünk el sétálni és beszélgessük. Elvégre nem láttam vagy 5 éve. Na mikor találkoznunk kellett volna akkor ő "bealudt" este 7-kor, ergó nem lett semmi se a találkából. Utána megkérdeztem, hogy ez most mi volt? Mire ő "bocs, csak nem tudtam mit akarok". Éljenek a kiismerhetetlen női egyedek. Hát nem tudom, lehet el kellene mennem valami vajákos asszonyhoz, hogy "megtisztítson".

Az a baj a mai társadalommal, hogy egyszerűen már mindenki mindenbe többet lát. Nem lehet szemtől szemben találkozni, mert az már randi. Ha bókolsz, akkor már rögtön többet akarsz és még sorolhatnám. Komolyan úgy érzem, hogy én kort tévesztettem (pedig csak 24 leszek). Engem a szüleim normális, értékrenddel rendelkező embernek neveltek. Szeretek küzdeni és udvarolni a kiszemeltemnek, de ezt mára ahogy látom egy az egyben csak kinevetik. Ami nyerő: páva külső (idióta frizura + márkás ruhák), Alma Phone és hogy minden hétvégén bebassz valami menő helyen. Meg ez hogy egyszerűen nem tudok már sehol se normálisan ismerkedni, az már vicc. Persze lehet, hogy én vagyok a pancser. Nem tudhatom mert elfogult vagyok magammal szemben, de na.