Egyszer ugyan beszorultam a hajótestbe, de csak mert túl korán ugrottam ki, a fiúk pedig szépen rám tolattak a hajóval.
Játékmeneti része a szokásos, semmi külön gombos föl-le mászásos hülyéskedés. Volt amikor elakadtam vagy rossz célpontra ugrottam, mert nem tudta rendesen befogni, de ez 90%-ban az én hibám volt, nem pedig azért, mert a karakter egy póznáról oldalirányban nem képes leugrani (még mindig téged nézlek arno). Felszerelés és képességek az alapvető dolgokat tartalmazza. Duplapenge, fütyülés (most már látjuk a ható/hallótávolságát is), minden, ami hiányzott az acuból. Hogy a bf harcrendszerét át lehessen skinezni Shay 2. kard helyett egy tőrt kapott, mindegyik kardtípusnál egy szép, hozzáillő pengét forgatunk. A nagy "újítás" a légpuska. Szerepe ugyanaz, mint a bf fúvócsövének, kiegészülve zajkeltő lőszerrel és egy gránátvetővel, ami az értelemszerű bumm mellett altató és berzerker változatok kilövésére is alkalmas. Amikor kötelező/ajánlott/challange van hozzá akkor hasznos kis fegyver, én azonban szinte alig használtam. Visszatért a vadászat halászaton alapuló crafting is (kéretik mélyre felhelyezni a mikrotranzakciós páncélokat...). Éppen útba eső nyuszikat, támadó farkasokat elkaptam, pár alkalommal bálnáztam is, a 'redi dö vélbót ladz!' nélkül azonban nincs akkora varázsa. Az jégdarabok ezt is feldobják - ha a kötél végén ficánkoló cetünk áthúz rajta és nem kapaszkodunk, akkor a kötél szakad, a csónak sérül. Viszont tényleg csak noésan gyűjtögettem, egyszerűbb volt utána a crafting hozzávalókat az árustól megvenni.
A játszóterünk elég nagy. Kapunk egy korai New Yorkot, méretét tekintve nem nagyon tudtam/akartam összevetni a 3 ny-val, mindenesetre ezt valahogy jobb volt bejárni. Emellé két nagy hajózós vidék társul, pre-kanada és az észak-atlanti térség. Táj és színvilágában értelemszerűen jelentősen eltér a karibi helyszíntől, az itteni újítás viszont a hideg. Ha a vízbe ugrunk/pottyanunk akkor pár másodperc után bezúzmarásodik a képernyő és az életünk is elkezd csökkenni. A térképen elszórva jéghegyeket találhatunk, amik szétlőve hullámlökéseket okozhatunk, ezzel a kisebb hajókban - és ha közvetlen közelről lőjük őket akkor magunkban is - kárt okozhatunk. A kosunk ezúttal jégtörőként is szolgál, igaz csak 1 küldetésben kell átvágnunk magunkat párszáz méternyi jégen. A nyílt világban a küldetés helyén van ilyen és kb 2 kikötőnél, ott is csak körülötte, ahol egy nyersanyagokkal teli, süllyedő hajót találhatunk. A fő funkciója tehát továbbra is az lesz, hogy jól oldalba böködjük az ellenséges hajókat. Ha már böködés, a brigekkel ezúttal egy kicsit vigyázni kell, amennyiben teljes erővel belénk rongyolnak, akkor sor kerülhet a mi hajónk megszállására. 10 ellenséget kell levágni, nem nagy dolog. Egy küldi során van egy scriptelt megszállás, nem kell tehát attól tartanunk, hogy pont a legjobb alkalommal (pl hajósüldözés) fognak minket megakasztani. Ügyesen manőverezve lazán elkerülhető az ütközés, mellénk érve pedig egy sortűz után a maradék bátorságuk is elszáll. Hajónk, a Morrigan (+1 emlékeztető, hogy vissza kéne már térnem a DA világához
) fegyverarzenálja apró változtatásokkal megegyezik a korábbi hajókéval. A robbanó hordókat olaj váltotta, a hajó elején és végénél lévő oldalsó kézi ágyúk pedig nagyobb tárat kaptak. Az utóbbi nagyon kényelmessé tette a hajófoglalást, hacsak nem kell levágnunk a zászlót, akkor már ki se kell szállnunk, elég kilődözni a legénységet. Az olaj kezdetben haszontalannak tűnik, felfejlesztve viszont szinte egymaga képes nagyobb csatákat is megnyerni. Főleg a legendás hajók ellen voltak nagyon hasznosak. Ezek most külön küldetést kaptak, így nem kell attól félni, hogy ha a pálya szélén keringőzünk a francia haditengerészettel, akkor kapunk még a nyakunkba egy hatalmas hadihajót is.
Na de jöjjön a lényeg, a templar téma. Hősünk Shay Cormac a klasszikus Altair-Ezio, arcán három napos pinceszar, orra az egekben, "megöltelek mocskos templárius". Néha jön az árnyalás, köztünk assassinok között is vannak azért faszkalapok. Az átigazolás egy jól megoldott jelenet, de sajnos a szokásos AC hiba (minden fő és mellékszereplő inkább csak egy felkiáltójeles npc) miatt annyira nem érint meg személyesen. A csapatváltást követően rejtőzködő assassinok fognak "vadászni" ránk. Ha suttogást hallunk az ev-re váltva láthatunk egy a multiból ismert köröcskét, ami nagyjából belövi a merénylő helyzetét. Végezhetünk velük, ha meglátnak azonban támadni fognak, egy jól irányzott hárítással viszont könnyen ártalmatlanná lehet tenni őket. Ha mégis becsúszna egy szúrás, 10% hpval megúszhatjuk. A történet elég rövid, csupán csak 6 sequence. Jót tett, hogy nem nyújtották el 10+osra, egy-két helyen azonban volt egy kis hiányérzetem. Nekem általános problémám az ACkben, hogy beleveszek a dátumokba, itt is előjött, hiszen próbáltam összefűzögetni a 3-mal és a liberationnal is az évszámokat, történéseket. Ó, egyébként kész lore és easter egg aranybánya. Utalás utalás hátán, úgy vettem észre Tong mozog otthonosan az ilyenekben, szerintem ő sokkal több szálat össze tud majd kötni. Ez nem csak a múltra vonatkozik, hanem a jelenre is. Bizony, újra van rendes jelen szál, nem pedig valami ismeretlen (bár csini) pipi törögeti nekem a 4. falat.
A bf féle tabletes mászkálása tért vissza, most is/talán még jobban megéri összeszedni a bejegyzéseket és feltörni, öhm izé, ezúttal megjavítani az épületben található gépeket. Ja és az animus fragmenteket is tessék felkapdosni!
Összességében tehát a Assassin's Creed Rogue hozta mindazt, amit egy AC résztől elvárhatunk. A múlt és jelenkori történet is előrehaladt, a játékmenet az amit már megszoktunk, mégis tartalmaz annyi újítást, hogy mégsem tűnik egy frissen lenyúzott rókabőrnek. A másik oldal igen érdekes volt, több alkalommal is az AC1-et idézték. Persze ez egy szebb korszak volt a rend történelmében, hataloméhes, gonosz seggfejek helyett (helló borgiák!) sokkal emberibb figurákkal érintkezünk. Engem meggyőztek, az új részben francba az assassinokkal, hajrá team templar!
