Az imént települt fel a gépemre

(Csak azt nem tudom, mikor jut majd rendesen rá időm.)
Egyelőre még csak a menürendszert bámultam meg. Mit mondjak, elég ha csak az auto-pause opciókra ránéz az ember, már attól azonnal az Infinite Engine játékok emléke rohanja meg! És az opciók alapján nagyon úgy tűnik, hogy nem tisztán valamiféle szolgai nosztalgia áll a háttérben, hanem okosan tovább is fejlesztették/ésszerűsítették a dolgokat. Remélem, hogy magát a játékot is ez fogja jellemezni: folyamatos visszautalás a dicső múltra, összekacsintás a régi rajongókkal, de mindezt annyi okos újítás és ötlet kíséretében, hogy a játék a saját jogán, az előzmények ismerete nélkül (pontosabban az előzmények ismerete által keltett nosztalgia-érzés nélkül) is meg tudjon állni a lábán.
A Wasteland2-vel én személy szerint nagyot puffantam (bár többeknek meglehetősen bejött, így lehet, bennem volt a hiba). Bízom benne, hogy a PoE kiküszöböli majd nálam ezt a csorbát. Na jó, megyek is vissza, megálmodom, hogy milyen legyen majd az első karakterem

(Cipher, Monk és Paladin egyelőre az esélyesek így látatlanban, de most rendesen végig is nézem majd a kínálatot.)
Endure. In enduring, grow strong.