Videók - bármiről

Ez egy sok összetevős dolog. Nagyon egyszerű és hatásvadász az emberi gyarlóságra kihegyezni, ahogyan azt általában szokás. Szerintem nem ez a fő ok. A cikk végén idézett hétköznapi emberkék egész jó helyen kapiskálnak.

Ha van vmi balhé (pl. verekedés vagy hangos szóváltás), akkor a félelem lehet a fő ok, egyszerűen senki nem mer közbelépni. Az teljesen egyértelmű, hogy ha a tömegből akár csak 4-5 ember odamenne, akkor biztosított lenne a túlerő és megoldható lenne a szitu.
Csak ugye itt általában egyéni döntésekről van szó és senki nem bízik abban, hogy segítséget kap, ha megpróbál segíteni. Ezen kívül persze ott van az a bizonytalanság is, hogy általában nem tudni miből robbant ki az egész és sokan nem szeretnek totál független külső félként beleavatkozni mások vitájába.

Nézhetjük a baleseteket is. Mindkét helyzetben igaz az, hogy a történések eleve elég komoly sokként érik az átlagembert. Ez pedig az emberek többségénél egyfajta dermedtséget vált ki, szimplán lefagynak. Ha már tesznek vmit, akkor az inkább a menekülés, bár ez tömegnél nem jellemző, sokkal inkább olyan esetekre vonatkozik, ahol 1 vagy csak néhány személy lát vmi sokkolót. Mindkét reakció ösztönös, így elég nehéz felülemelkedni bmelyiken is.
Az is igaz, hogy akár baleset vagy rosszullét, akár nagyobb perpatvar van, a figyelem egyértelműen erre szegeződik. A közbelépés azt vonja maga után, hogy a segítő fél is fókuszba kerül, ráadásul tipikusan kellemetlen helyzetben, hiszen amatőr lévén nem tudja mit is kéne tenni.

Az elsősegélyről meg annyit, hogy a szakembereknek könnyű magyarázni, hiszen nekik ez tényleg szakmai ujjgyakorlat. Ugyanígy a megmondóemberek is lazán okoskodhatnak, hogy mennyire könnyű meg alapvető dolog is a segítségnyújtás.
Azért egy átlagembernek már egy sima ájulást látni is elég hátborzongató, hát még komolyabb vagy veszélyesebb esetet. Elég masszív lélekjelenlét kell ahhoz, hogy ilyen szituban, ekkora felelősséggel bevállalja vki a cselekvést, még ha ért is hozzá. Ugyebár a szakmabeliek nyilván azért választották azt a pályát, mert ez alapból megvan nekik. De egy sima autóvezető vagy motoros esetében ez egyáltalán nem biztos, így még ha tökéletesen emlékszik is a teendőkre, nem fogja bevállalni.

Arról nem is beszélve, hogy ugyan ki emlékszik már ezekre a dolgokra. Nálam anno az átlagnál komolyabban vették az EÜ oktatást a jogsinál és én is felkészültem rendesen a vizsgára. Ehhez képest ma már kb. semmi nem rémlik, csak ami józan parasztésszel amúgy is kitalálható.
Ráadásul ez egy gyakorlatias kompetencia, amit rendszeresen gyakorolni kéne ahhoz, hogy biztonságosan alkalmazhassuk bármikor, de tipikusan kiélezett és stresszes szituban. Csak ugye biztos vagyok benne, hogy a nem szakmabeliek életükben az EÜ vizsga kapcsán csináltak először és utoljára ilyen dolgokat.

Az pedig egyáltalán nem volt hülyeség, hogy a szívmasszázst tiltották. Még én is így tanultam amúgy és ennek megvolt a maga oka. Az volt a tapasztalat, hogy tökmindegy milyen baj történt, ha eszméletlen sebesültet találtak, akkor mindig nekiálltak pumpálni a mellkasát, legtöbbször teljes erőből. Aztán jöttek a törött és szívbe fúródott bordák.
Ennek megint megvannak a magyarázatai. Ez a módszer tűnik a legegyszerűbbnek és a médiában (pl. filmekben) is rengetegszer látjuk. Ha vki felvállalja a helyzetet és odamegy segíteni, akkor a fejében élő kép alapján ez tűnik a leghősiesebb és leghatékonyabb eljárásnak. A túlzott erőkifejtést pedig legfőképp az adrenalin, a pánik és a tehetetlenség/reménytelenség érzése magyarázza.