Először a szertornában az ugrás (videókkal, durva!).
Másodszor az úszószámokban a fordulókat követő delfinezés.
Ehhez kicsit hasonló például az asztalitenisz helyzete is, ahol a kínaiak annyival a világ előtt járnak, hogy szinte már más sportot játszanak, mint a többiek, vagy legalábbis sokszor úgy tűnik. Jó, ez sem valami különösebb újdonság, így van már elég régóta. De a héten újfent meggyőződhettem róla, amikor valamelyik este végignéztem a nőknél a bronzmeccset, ahol egyébként szintén két ázsiai, egy koreai és egy japán játszott, utána pedig a döntőt, ahol a két kínai. És laikus szemmel is egészen durva volt a különbség a két meccs sebessége között.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
