Dragon Age: The Veilguard

Nem tudom merjem e ajánlani. Visszahozták a tactical cam-et, de szerintem elég rosszul működik, animációk alapján pedig a 2 harcrendszeréhez hasonlít. A fő erőssége a világ és a karakterek, de ez is inkább a 2 felé húz. A saját karakternél ismét lehet több "háttérből" választani, de ezek nem játszhatóak és a kinézeten (törp értelemszerűen alacsony) kívül igazából nagy jelentőségük nincs is a történet szempontjából. Szabad válaszok helyett dialogue wheel van, a karakter beszél, de sajnos a végeredmény elég felemás; nincs meg a warden döntési szabadsága, sem pedig Hawke személyisége. Vannak bizonyos variációk, amivel egy valamennyire hihető karaktert lehet összehozni, de érezhetően emberre és elfre írták a játékot, velük is inkább a "lightside" döntésekkel. Az origins grimdark hangulata is csak nagyon minimálisan van jelen, ráadásul minden sokkal színesebb és csillogóbb, de ez inkább a frostbite motor "hibája".

Lehet elő kellene kotornom megint a sorozatot... A harmadik rész totál kimaradt, a másodikat sokadik próbálkozás után az ostromig sikerült elvinnem, már nem tudom melyik act volt pontosan. Ott már sok volt nekem a játékmenet. DAI-nak meg nem akartam úgy nekivágni, hogy az előző rész nem volt meg. Lehet legalább egyszer mégiscsak át kellene szenvednem magam rajta, aztán tenni egy próbát az Inquisitionnel,, mintha azt olvastam volna annak a harcrendszere közelebb áll az egyhez.

Bár lehet előbb megvárom a gameplay videókat a négyből. Ha visszahozzák az első rész taktikus harcrendszerét akkor lekötöztetem magam a székbe és végigjátszom valahogy Hawk történetét

Egyébként ezzel gondolom egyedül vagyok és lehet csak a játékmenet iránti érzéseim miatt, de nekem Hawk sem tetszett annyira. Jobban tetszettek az első rész lehetséges főszereplői, a teljesen különböző hátterekkel és amit ki tudtam hozni belőle. Bár a vérmágus "dögöljön meg mindenki" elfemmel a végén szívtam a fogam Kicsit nem maradt csapatom

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...