A magyar verzió igényes, kiváló fordítás. A fordítók ügyeltek arra, hogy az adott társadalmi státusz szerint szólaljanak meg a szereplők, de ez szerintem az eredetiben is így van. Egy nemes választékosan, akár idegen kifejezésekkel tűzdelve, míg egy földműves tájnyelven, egyszerű nyelvezettel beszél.
A történet és a karakterábrázolás is remek, én mindegyik könyvet szerettem (az utólag írt Viharidőt még nem olvastam). Önmaga jogán is értékes olvasmány, nemcsak akkor, ha szeretted a játékokat. Van, aki kritikával illeti, az utolsó kötet narratív eszközeivel (érdekes, új nézőpont-karakterek, spoiler nélkül nem tudok erről többet mondani, ez írja le legsejtelmesebben) kapcsolatban még egyet is értek, hogy a korábbiakhoz képest nagyon furcsa.
Sapkowski önmaga jogán, a játékok nélkül is érdemes az elismerésre, amit a Gemmel-díj is jelez, sőt már korábban kapott elismerést, amikor még a Witcher-játékok évtizednyi távolságban voltak. Igazi középkor szakértő, annak társadalmi , gazdasági rendszerét hitelesen mutatja be, nála ez nemcsak díszlet. Az utolsó kötet csataleírása pedig abszolút az egyik legjobb a fantasztikumban.
Rengeteg kikacsintása, iróniája van a zsánerre tekintve, lényegében G. R. R. Martin, Robin Hobb, Glen Cook kortársa az új hang tekintetében, úgy, hogy tiszteli is a műfajt, de fel is forgatja azt.
Ha tudsz várni,
a GABO most kezdi el újra kiadni majd az egész könyvsorozatot, újraszerkesztik a fordításokat., hanem, bár már a fizikai változat legtöbb kötete nehezen beszerezhető, a legtöbbet nem kapni,
e-könyvben még meglehet venni őket (gondolom ez a változat majd megszűnik, mert a GABO is kiadja a könyvet e-könyvben), én így vettem meg őket.