Shadowrun Returns

Köszi az ajánlást, lehet, megpróbálkozok majd vele. Főleg, hogy ha jól láttam, az epices csomagban benne volt a Hong Kong-gal együtt. Egy darabig azért még szenvedek ezzel, mert a shadowrun hangulat miatt azért játszatja magát...

Peace: hát én most elég sokat vergődök egy küldivel, lehet közrejátszhat az is, hogy egy szerencsétlen brigádot állítottam össze. Ez a chance to hit mizéria kerget az őrületbe, hogy a 75% ugyanannyit ér, mint a 40, és a 99 is az 50-hez van közelebb. Így taktikázzon az ember... Azért az ellenfeleket se féltem, ugyanúgy 1 AP-be telne nekik megkerülni a 20 centi széles tűzoszlopot, mint keresztülsétálni rajta, a mágusaik sem feltétlen azokat gyógyítják, akiket kéne.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Ha szereted a Shadowrun hangulatot, akkor a Dragonfall-t azért mindenképpen szerezd be, és vidd végig! Emlékszem, sokat változtattak a harcrendszerén (de régen játszottam vele, ezért nem emlékszem, hogy pontosan miket, és könnyen meglehet, hogy a 99%-od van, mégis a kritikus pillanatban mellétrafálsz dolgok ugyanúgy idegesíthetnek majd), de nem emiatt ajánlom. Hanem egyszerűen csak azért, mert bitang jó karakterekkel, egy szerintem bitang jó történetet (végig izgalmas, fordulatokkal teli) kreáltak, nagyon jó küldetésekkel megspékelve. Az a játék köröket ver a Returns-re!
(A Hong Kong is jó, de nálam a Dragonfall, annak is az EE változata jelentette a sorozat abszolút csúcspontját.)

Endure. In enduring, grow strong.

mekkora egy telibevert szar ez a harc édes Istenem...
99% chance to hit, missed...
újra, és missed...
75%, missed...
66%, missed...
Ott van a telibebaszott shotgun a pasi szájában, 99%, missed...
a világ összes RPG-je eljátssza ezt a hülyeséget, hogy a chance to hit csak köszönőviszonyban van a valósággal, azok viszont nem ENNYIRE nyilvánvalóan teszik.
a zene meg valami geci idegesítő.
Na most kitomboltam magam, délután még játszom tovább ezzel a szarral. egyetlen mázlija, hogy ingyen volt múltkor Epicen, mert amúgy ennél sokkal pipább lennék rá. És hát a Shadowrun feeling mondjuk sokat hozzátesz, anélkül sajnos kuka lenne.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”