Hidd el, ér.

Én viszonylag durván nyomtam (11 évig, ebből x évig napi 1 dobozzal), talán ezek miatt is vannak olyan dolgaim, mint pl. múltkor egy jót beszélgettem valakivel, és elkezdtem matatni a zsebemben cigi és gyújtó után.

Álmodni is ugyanúgy szoktam vele, van, hogy egy láncban elszívok egy dobozt álmomban.

De ez ne vegye el a kedved, mert bőven megérte, és eszem ágában sincs visszaszokni. Csak előnye van. Pl. lett egy rakás pénzem a semmiből, amit korábban elszívtam. Az is segített, hogy elkezdtem futni, és ez pl. a mai napig fent tartja a motivációmat (pedig előtte, dohányosként a 2. emeletre nem tudtam fulladás nélkül fellépcsőzni, mindezt huszonévesen, éreztem is, hogy ez így nem oké). Lehet, neked is valami mozgásformát kell találnod, ha eddig még nem tetted meg... most még a pofirongyit is el lehet miattuk hagyni.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”