Doom Eternal teszt – Ilyen a földi pokol... [hozzászólások]

A Doom Eternalnek van egy egész erős fanbázisa, akik szinte követelik az egyre nagyobb kihívást, a fejlesztők pedig nagyon látványosan erre reagáltak az első DLC megalkotásakor - ha viszont megnyugtat, a második DLC kifejezetten könnyebb lett ebből a szempontból.

Amúgy nekem az 1. DLC és annak a nehézségi szintje nagyon-nagyon bejön, elképesztő irányba tolja el a szkilljeimet, amire korábban nem is gondoltam volna, hogy képes leszek A 2. DLC-n gyakorlatilag végigrohantam (kivéve a final bosst, de ennek a felfedezését meghagyom neked).

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Én is azt nézem most, az első DLC-ből letoltam két és fél pályát, a második Slayer gate után most kell egy kis szórakozás.

Azért kíváncsi vagyok mi futott át az agyán a fejlesztőknek mikor az arénákat tervezték... Olyan mennyiségű és típusú ellenfelet dobál be a játék, hogy az kegyetlen...
Ahhoz képest eddig egy extra life-ot vesztettem csak, de permanensen káromkodok és menekülök.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Belenéztem a TheVR-os közvetítésbe és azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi fut át azoknak az agyán, akik ezt a játékot konzolra veszik meg maguknak?! Én már csak attól is epilepsziás rohamot kaptam, hogy néztem. Nem tudom elképzelni, hogy ugyanazt bárki is meg tudná csinálni kontrollerrel, mint a bill+egér kombóval. Kizártnak tartom!