), de ezt most inkább kihagyom. Több okból is.
1. Valóban szeretek utánanézni dolgoknak és beleásni magam jobban egy-egy sportágba, eseménybe, akár a közvetítések megtekintésén túl is. Az is igaz, hogy a "kicsi" sportokat is egyenrangúként kezelem, és ugyanúgy tudnak érdekelni, pláne az olimpiához közeledve és az olimpia alatt, mint a nagy, tömeges érdeklődésre számot tartó sportágak, versenyek. Néha az is megfordul a fejemben, hogy milyen jó a riportereknek, sportújságíróknak, hogy azzal foglalkozhatnak, ami tulajdonképpen a hobbijuk, plusz ugye még pénzt is kapnak érte. De aztán eszembe jut hamar, hogy azért ez is egy munka. Nem azt a sporteseményt nézheti meg, nem arról közvetíthet, ami igazán érdekli, vagy egyáltalán ami izgalmas, releváns, hanem amiről a kiadott utasítás szerint közvetítenie kell. Akkor is, ha mondjuk az adott meccsnek semmi tétje nincs már, míg egy párhuzamosan zajló meccsnek vagy versenynek annál inkább. Engem ez piszkosul zavarna mindig, úgyhogy nem lennék jó sportriporter szerintem. Szóval ezért nem szeretnék elköteleződni sehova, és hivatásszerűen, rendszeresen írni. Csak itt a fórumon továbbra is, ahogy kedvem és időm engedi.
2. És ezzel el is érkeztünk a következő ponthoz. Időm ugyanis nem nagyon lesz, ezt már előre biztosan tudom. Igazából a nyári olimpiát nem is "szeretem" annyira (persze nagyon idézőjelesen, mert amúgy nyilván nagyon szeretem), mivel egy kicseszett nagy rohanás az egész. A téli olimpián van nagyságrendileg 100 versenyszám és 3000 sportoló. Tapasztalatból mondom, hogy ez az a mennyiség, ami még követhető úgy, hogy minden sportágba, minden versenyszámba belenézzen az ember, lássa az összes fontosabb eseményt, és még mellette élni is tudjon egy kicsit. Az utóbbival kapcsolatosan nincsenek nagy elvárásaim, nyilván alapból szabadságot veszek ki egy-egy olimpiára, szóval nem 8-9 órát akarok melózni mellette mindennap, hanem csak kényelmesen megebédelni időnként, pár naponta kialudni magam rendesen, esetleg néha elmenni nyugodtan bevásárolni, ilyesmi... A nyári olimpia nagyságrendileg háromszor-négyszer akkora esemény, mint a téli (330 versenyszám, 11000 sportoló jelenleg, de mindkét szám folyamatosan nő), viszont ugyanúgy két hétbe sűrítve. Szintén tapasztalat, hogy hiába nézem tulajdonképpen folyamatosan, még így is komplett sportágak maradnak ki általában, amikből gyakorlatilag semmit sem látok, csak így a végeredményt elolvasom utólag. És ez rendkívül szokott bosszantani. Pláne, ha lemaradok valami izgalmas történésről, fordulatról.
3. Az internet és azon belül a Wikipedia csodálatos dolog, ott van korunk legnagyszerűbb találmányai között. Azonban ennek is vannak korlátai. Egy-egy fórumos hozzászólás összedobásához elég, egy komolyan vehető cikk megírásához viszont kevés. Például a legutóbbi hozzászólásban az amerikai női 3x3 válogatottal kapcsolatosan írtakat is magamtól raktam össze, így a Wikiben sehol sem szerepel leírva a dolog, csak a száraz ranglisták és statisztikák, illetve az online közvetítésben sem magyarázták el. Arra pedig nemcsak időm, hanem energiám sincs feltétlenül, hogy minden sportág esetén még további, különböző forrásokból járjak utána az összefüggéseknek. Ráadásul sokszor még az ilyen irányú erőfeszítés sem bizonyul elegendőnek. Legutóbb például a kajak-kenus kvótarendszert próbáltam megérteni. Itt most nem akarok a részletekbe belemenni, de hiába birkóztam napokon keresztül a hazai és a nemzetközi szövetség oldalán fellelhető információkkal plusz a Wikivel, egy idő után feladtam. Nem tudom, mi alapján dől el sem az, hogy most végül is melyik ország melyik versenyszámokban indíthat egységet, illetve azt sem, hogy mi, magyarok milyen logika alapján választjuk ki az indulóinkat. Szóval a lényeg, hogy a rendelkezésre álló írásos források önmagukban nem is elegendők sokszor a helyzet átlátásához, mindenképpen kéne egy interjú egy bennfentes emberrel, aki elmagyarázza a nem teljesen nyilvános részleteket.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
