Milyen könyvet olvastok mostanában?

Keith Phipps - Nicolas ​Cage:

Már amikor bejelentették a könyvet, akkor fájt rá a fogam, de most sikerült megcsípni jó áron.
Valamiért nekem hatalmas kedvencem ez a figura, hihetetlenül jó színésznek tartom. Nem feltétlenül kapott sok alkalmat, hogy úgy igazán megcsillanthassa a tudását, de akkor aztán nagyon! Örülök, hogy a csúnya lejtmenet után végre olyan filmekben bukkanhatott fel, mint a "Mandy", "Color Out of Space" vagy a "Pig"!!!
A könyv csak minimálisan foglalkozik a magánéletével, inkább a munkásságára és a filmjeire koncentrál. Nagyon érdekes, mert ilyen szemmel még sosem tekintettem erre az egészre, hogy mekkorát tud fordulni a filmek világa akár csak 5 év leforgása alatt. Teljesen megváltoznak az igények és a színésznek alkalmazkodnia kell. Vagy adott esetben elég egy balul elsült produkció és teljesen leírnak. Aztán próbálhatsz ismét normális szerepekhez jutni, miközben azon vívódsz, hogy nem olyan filmekben szerepelsz, amikben igazán szívesen játszanál. Nic Cage-nek ilyen szempontból különösen érdekes az életútja és a színészi pályája, melyre remek rálátása van a szerzőnek és kimondottan élvezetes formában vetette papírra mondandóját.
És arra is sikerült ráébresztenie, hogy mennyi filmjét nem láttam még, amiket bizony muszáj leszek pótolni idővel. Titkon reménykedek, hogy a fentebb említett filmekhez hasonló címekben viszont láthatom még, mert tényleg Hollywood egyik legfurcsább csodabogara és emellett személyes nagy kedvencem is. Rajongók számára nagyon jó szívvel tudom ajánlani.

Guy Haley - Bosszúálló ​Sarj:

Guilliman visszahozásánál egyáltalán nem voltam lenyűgözve, így nem is rohantam annyira elolvasni ezt a könyvet. És ez a kötet sem sokat segített, mert eddig nekem ez az Indomitus-hadjárat egy nagy nulla. Nem sikerült ráhangolódnom és nem is nagyon tudott lázba hozni. Volt pár jobb pillanata, amikor végre érdekes figurák bukkantak fel és reméltem, hogy olyasvalamiket is megtudok, amik még érdekelnének is, de természetesen sosem terelődött ilyesmire a téma. Vagy amikor meg már majdnem igen, akkor nagyon hamar abba is maradt.
Értem én, hogy tovább kellett vinni már a történetet, mert nagyjából 30 éve egy helyben toporgunk, de az új lendületből eddig az Oroszlán visszahozása az egyetlen, aminél felkaptam a fejemet. Az a könyv kimondottan jól sikerült! Na de majd meglátjuk mit hoz a jövő. Lehet csak túlságosan beleszerelmesedtem a 31. évezred történéseibe és mindig is nehezen voltam képes elengedni a múltat.

Hiro Arikawa - Az ​utazó macska krónikája:

Drága Szerelmem meglepte Magát pár könyvvel és megkérdeztem, hogy miről szólnak. Ez nagyon megtetszett és egyből rá is repültem.
Olvasás közben többször eszembe jutott a nyuszi és jókat szipogtam. Gyönyörűen nézhettem ki a buszon, ahogy a napszemüveg alól csorognak a könnyeim. Szóval érzékeny lelkűeknek csak óvatosan! Egy csodálatosan szép történet és remekül megírt könyv barátságról, szeretetről, a múlt elengedéséről, megbocsátásról és még sok minden másról.
Ha megtetszett a pár soros ismertető alapján, akkor mindenképpen érdemes adni neki egy esélyt. Én örülök, hogy így tettem.