Az igazi Lara visszatér, jön a Tomb Raider I-III Remastered [hozzászólások]

Azt még bírtam én is, jó móka volt. A ROTTR közepén tört el bennem valami, amikor már nem tudom, hány századik enemy-t próbáltam stealth killel becserkészni, és tizedszer sem sikerült... akkor számot vetettem az életemmel, és feltettem magamban a kérdést: miért is játszok amúgy ezzel? Miért jó nekem az, ha kiiktatom azt a szerencsétlent, ha nagy valószínűséggel később is ugyanezt fogom újra meg újra eljátszani? Valóban érdekel engem ez a játék? Arra jutottam, hogy ja amúgy annyira nem lényeges, és nem folytattam tovább.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Az első része még jó volt az új trilógiának (szerintem) is, lehetett volna jó kis első kaland. A bossfight végén mikor eltette a két pisztolyt én azt hittem a folytatások visszatérnek majd az elődök játékmenetéhez.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Ezek még jók voltak, jobban bejött, mint az osonva gyilkolás. Az irányítás legyen jó.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”