Elden Ring

Ideális esetben Caelidbe ráérsz Liurnia után elcaplatni, bár ha bírtad ott a strapát (60. szint fölött mondjuk illik is ), akkor csak nyugodtan, hiszen szabad a világ: pár területet leszámítva bármikor elmehetsz bárhová.

"Roxfortot" érdemes lesz mielőbb megcsinálni, mert a boss elég könnyű (az első fázisa kicsit trükkös, mert ki kell találni, hogy mi a teendő, de akkor már röhejesen egyszerű), és utána nála tudsz majd larvar tear cuccért cserébe respeccelni, ha úgy érzed, hogy nem ideálisan költötted el a szintlépésnél kapott pontokat.

Liurniában kezdd majd el Ranni küldetését (ennek során érdekes földalatti helyekre is eljuthatsz majd), mert a varázslós karakterednek pont nagyon faszántos lehet az a cucc (kard), amit a végén kaphatsz. Rannit a tornyoknál találod majd, nem messze az Adams Familys kezekkel operáló erődtől. (Ott is van egy sárkány, bár talán már összefutottatok.)

Endure. In enduring, grow strong.

Helyzetjelentés:
- 30 óra, 73. szint
- Bejutottam Roxfortba, de zavart, hogy még vannak felfedezetlen területek Caelidben és Limgrave-ben (illetve alattuk), valamint az adósságot is törleszteni akartam pár ellenségnek, ezért még visszajárok takarítani.
- A mellékküldetésekkel is igyekszem haladni, aztán az egyik leírás elküldött északra egy kastélyba az Addams Familys kéz mutáns, oneshotoló unokatesói közé, és ott éreztem, hogy van még helye a fejlődésnek.

Két nevesített és több sima farmolható sárkány legyakása mellett Fort Faroth kipakolása volt ma a legnagyobb sikerélményem (rohadt denevérek).

Sokáig a Marika Harmadik Csöcse Temploma mellett található trollt csépeltem alkalmanként 1000 rúnáért, aztán meguntam, majd a kocsikat húzó trollokat kutattam farmolás végett, ×
és örülök, hogy végre a kicsit többet dobó sárkányokat is tudom hatékonyan ölni.

A Sellia Crystal Tunnel majdnem megvolt tegnapelőtt, de aztán a végső (?) chamber előtt kifaroltam, mert kifogytak az italaim, úgyhogy ezzel is adós vagyok magamnak. (Hogy ott mekkora szívrohamot kaptam, amikor a másodikon napomon először teleportált oda egy láda, folyton kinyírtak a sáska-rák-izék, és meg voltam győződve arról, hogy kész, itt vége a játéknak. És ugyanitt jöttem rá, hogy sunnyogással rengeteg helyről ki lehet jutni. Azóta még egy láda átdobott ugyanoda, amit meg egy rutinos been there, done that kisétálással reagáltam le.)

És ma volt szerencsém két Indiana Jonesos óriásgolyóhoz is, ott sem volt őszinte a mosolyom, bár sikerült egyből kikerülni őket.