Háborús filmek és a valóság

Zsenge ifjúkorom kedvenc állatos filmsorozatát vetíti az M2 hajnali 1 órakor, ez a Négy páncélos és a kutya. Itt van mindjárt gyönyörű Masenka a kecsesnyakú, mandulaszemű katonaleány, ki oly kedvesen évődik a társaival. Én attól féltem szegénykémet, nehogy egyszer tiszt nélkül, egyedül maradjon a legénységgel, mert akkor szigorúan ki kell tenni a 18 éven felülieknek piktogramot, csoportos erőszak miatt. Vagy ifjú mesterlövészünk ki céltávcső nélkül átlő ugyanazon a lyukon ismétlőpuskájával (a fegyver kiválósága miatt ez elméletben nem akadály, csak abban a szituban gyakorlatban igen). Izgalmas városi harc, Mityko a szibériai óriás egyszerre négy ostoba némettel birkózik, kiknek nem jut eszükbe rohamkéssel leszúrni. A statiszta már másodpercekkel elött beáll abba a pózba, ahogy majd elesik, ha jól hókon nyomják egy Moszin-Nagant tusájával és hasonló mulatságos jelenetek. És a kutya ki egy felelősségteljes küldetést ellátva, megverekszik az ocsmány német őrkutyával,ráadásul jól meg is öli, a jelenetet és a kutyarobbantást elnézve, a lengyelek szerintem nem sok speciális effektet használtak. A film a 60-as évek közepén készült.
Kedves szórakoztató sorozat jobb bármi másnál és a T34/85-ös harckocsiról kivül-belül, terepen való mozgásban egy valóságos ismeretterjesztő filmet kapunk.

Loeb
Ahogy Lacko is említette A tábornok címen jelent meg G.S. Patton háborús részvételét feldolgozó film. Én azon csodálkozom, hogy alig ismeri valaki ezt a 60-as évek végén megjelent remekművet. Ellentétben a többi abban az időben készült nagyszabású háborús produkcióval, ez először probálkozik valamiféle lélektannal ill. a háború szennyét is bemutatni. F. Coppola írta a forgatókönyvet, ezért nem olyan modoros (ezt nem kell feltétlenül negatívan érteni) mű, mint társai. Eredetiben megvettem, többszöri megtekintés után is megunhatatlan, míg társait már addig simán meguntam.