(És ő ugye már a BG3-tól sem dobott hátast.)
A BG3-ban pedig, ezt továbbra is tartom, zseniális volt, hogy mi mindent mennyiféle módon megoldhattál, külön szövegek is voltak mindenre, Act1 (sajnos később kevésbé) szinte minden küldetésnél, minden szituációjánál csapattag-függő banterek színesítették a képet. És telis tele volt zseniális apróságokkal.
Igen, a story arch nem emlékezetes, finoman szólva sem, a történetnek valahogy nincs igazi íve, nem marad meg ez a része emlékezetesként az emberben (hiába van benne egy-két hű de királynak gondolt húzás (SPOILER
Balduran, Sarevok papa stb.
, nem telitalálatként jönnek ki), de a sok kis apróság miatt mégis végtelenül élvezetes volt (legalábbis) számomra a végigjátszás. És a párbeszédek nagy része is abszolút minőségi írás volt szvsz, amit élvezetes volt olvasni.
Más kérdés, hogy a napokban hirtelen ötlettől vezérelt újrainstall nálam is másfél órát élt meg a gépemen. Dettó ugyanígy voltam vele: belegondoltam, hogy mi mindenen kellene végigmenni, hogy voltak azért bőven "cumbersome" dolgok is a játékban, plusz a kontroller irányítás baromi furának tűnt az egér/billentyű után (zavart példa az jól átlátható, mindent egyszerre mutató ui hiánya) stb. Így ment a levesbe.
Endure. In enduring, grow strong.
